Elutasította a Kúria a február 12-ére a Városmajorba tervezett, vélhetően szélsőjobboldali felvonulás szervezőinek keresetét – derül ki a múlt pénteki ítéletből. A szervezők a rendőrség január 20-i, a gyülekezést megtiltó rendelkezésével szemben indítottak pert. A legfelsőbb bírói szerv ítéletében a rendőrség korábbi indoklásának adott helyt, ami a gyülekezési törvény 14. paragrafusát idézi, mely szerint

„A gyülekezési hatóság a gyűlés megtartását akkor is megtiltja, ha

a) a gyülekezés helyszíne olyan országos jelentőségű történelmi emlékhely vagy időpontja olyan nap, ami a nemzetiszocialista vagy kommunista diktatúra uralma alatt elkövetett embertelen bűnök áldozataira emlékeztet, és

b) a bejelentéskor rendelkezésre álló körülmények alapján fennáll a közvetlen veszélye annak, hogy a gyűlés a nemzetiszocialista vagy kommunista diktatúra által elkövetett embertelen bűnök tényét tagadja, kétségbe vonja, jelentéktelen színben tünteti fel, vagy azokat igazolni törekszik, és ezáltal a gyűlés alkalmas a köznyugalom megzavarására.”

A rendőrség indoklása szerint megalapozottan feltehető, hogy a bejelentett gyűlés időpontja olyan naphoz köthető, amely a nemzetiszocialista diktatúra uralma alatt elkövetett embertelen bűnök áldozataira emlékeztet, és „a bejelentésben szereplő körülmények alapján fennáll a közvetlen veszélye annak, hogy a gyűlés a nemzetiszocialista diktatúra által elkövetett bűnök tényét igazolni törekszik és ezáltal a gyűlés alkalmas köznyugalom megzavarására”.

Hangsúlyozták továbbá azt is, hogy az évek óta megtartott „Becsület Napja” rendezvények szélsőséges nézeteket valló csoportokhoz kötődnek.

Azok lebonyolítása, különösen az ott elhangzott beszédek tartalma, a zenei betétek stílusa, a résztvevők megjelenése a külső szemlélőben félelemkeltésre, riadalom okozására alkalmas.

„Fennáll a veszélye, hogy a gyűlésen szélsőséges eszmék terjesztésére kerül sor, amely a második világháború érintett áldozatainak emlékét, a jelenleg is élő hozzátartozók személyhez fűződő jogait, emberi méltóságát sértené. A gyűlésen számítani kell szélsőséges csoportok megjelenésére, amely esetben annak megtartása a demokrácia lényegéhez tartozó közrend és köznyugalom jelentős mértékű támadásával is együtt járhat.”

A Kúria a rendőrség fenti törvény szerinti indoklásnak helyt adott és megállapította, hogy az Alaptörvényben biztosított gyülekezési jog alól az, tekintettel arra, hogy mások megzavarásra alkalmas lehet, kivonható.

A felperest 30 ezer forint perköltség és további 30 ezer forint megfizetésére kötelezte az állam felé.

A gyülekezés eredetileg a Jézus Szíve templomtól a Tábori vadászok első világháborús emlékművéig vonult volna február 12-én egy rendezvény során a menet egy rendőrségi bejelentés szerint. Az eseményt bejelentő állampolgár a menet célját „kegyeleti megemlékezésben” jelölte meg, hogy megemlékezzen a második világháború civil és katonai áldozataira.

A bejelentő az eseményt a Legio Hungaria nevű szélsőséges csoport „Becsület Napja” rendezvényétől megkülönböztette, az 1945 február 11-én német és magyar csapatok által megkísérelt kitöréshez kísértetiesen hasonló dátumot azzal magyarázta, hogy „a katonáknak ekkor volt a legnagyobb kihívás a mindennapokban.” A gyűlést a bejelentő némileg zavaros indoklással „nem eseményhez köthetően, hanem az eszmeiség oldaláról” kívánta megtartani.

A kitörésnapi megemlékezések során a résztvevők a Budapesten, a Várban körülzárt náci, nyilas, valamint honvédcsapatok elkeseredett és eleve kudarcra ítélt, véres kitörési akciójára emlékeznek, amit az öncélú pusztítás és öngyilkos akció helyett a hadibecsület magasztos megnyilvánulásaként fognak fel.

A nappali megemlékezések után a résztvevők egy része a „teljesítménytúraként” aposztrofált kitörés túrán is részt vesz, ami nagy vonalakban a menekülő fasiszta egységek, legalábbis a Széna térnél messzebb jutó maroknyi túlélő útvonalát követi. A túra jellegzetessége, hogy a magyarok mellett Európa számos pontjáról érkeznek résztvevők, és a túrázók jelentős része visel korhű, vagy korhű hatású katonai egyenruhákat, és többek hordanak magukkal náci relikviákat, például horogkeresztes zászlókat.

A „Becsület Napja” megemlékezések ellen a magyarországi Autonómia anfifasiszta szervezet ellendemonstrációt tart.