A Segítők Hálózata a Patriarchátust Ellenzők Társasága egyesület (Patent) és a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen egyesület (NANE) közös kezdeményezése, melynek célja, hogy szakmai segítséget nyújtson azoknak a nőknek és lányoknak, akik erőszak vagy zaklatás áldozatai voltak.

Az egyesületek szakértői az elmúlt hónapokban húsz budapesti és vidéki önkéntest készítettek fel, hogy az erőszak- és zaklatás-eseteket követően felmerülő gyakorlati lépések megtételében, az ezekkel kapcsolatos konkrét kérdések megválaszolásában segítsenek.

„Mit tehetsz, ha az exed tovább küldte a meztelen képeidet, ha egy ismeretlen zaklatott az utcán, vagy egy randin szexre kényszerített, akivel találkoztál? Olyan kérdések ezek, amelyek sajnos nagyon sok lányt és nőt érintenek, mégis kevesen tudják, hol és hogyan kérhetnek segítséget” – olvashatjuk a segítőhálózat bejelentőposztjában.

A Segítők Hálózatának elsődleges célja, hogy az érintetteket felruházza a megfelelő jogi lépések megtételéhez szükséges tudással, segítse a tájékozott döntések meghozatalát, annak érdekében, hogy a jövőben egy áldozat se érezhesse magát egyedül vagy elveszettnek.

„A Segítők Hálózata régi vágyunk volt, mert mind a PATENT, mind a NANE Egyesület számára világossá vált, hogy a lelki- és jogi segélyvonal mellett hasznos lenne egy rövidebb beszélgetésekre és konkrét lépésekre specializált segítői csatorna is. Hosszú távon reméljük, hogy a Hálózat országszerte növekedni fog, és a tagok egyre több módon és helyzetben tudnak majd kézzelfogható támogatást és jelenlétet nyújtani az érintetteknek” – mondta el a hálózat kapcsán Les Krisztina, a Hálózat projekt-koordinátora.

A Hálózat nem csak párkapcsolati vagy családon belüli erőszak, de szexuális erőszak, randierőszak, szexuális zaklatás, utcai zaklatás, fenyegető zaklatás, vagy akár bosszúpornó esetében is az érintettek rendelkezésére áll, hogy tájékoztassák őket a különböző rendőrségi, jogi, szociális és a bűncselekmények áldozatai számára elérhető anyagi támogatási lehetőségekről.

A Hálózattal az érintett nők és az őket segítő szakemberek, valamint barátok, családtagok, támogatók ennek az igénylőlapnak a kitöltésével tudják felvenni a kapcsolatot.

A két nőjogi szervezet korábban már felhívta arra figyelmet, hogy a nők elleni erőszak, a párkapcsolati és szexuális erőszak problémája már csak a nagyságrendjét tekintve is határozott fellépést követel. Magyarországon több mint 1 millió 124 ezer magyar nő ellen követtek el 15 éves kora óta fizikai és/vagy szexuális erőszakot.

Hazánkban jelenleg is több mint 223 ezer nő él olyan párkapcsolatban, amelyben partnere fizikailag és/vagy szexuálisan bántalmazza.

Pontosan ezért tavaly a, a nőjogi szervezetek által szervezett 16 Akciónap közvetlenül  a választásokon induló pártokhoz és a majdani döntéshozókhoz kívánt szólni.

Az áldozatokkal napi kapcsolatban álló, kétségbeesett küzdelmüket közelről követő egyesületek ősszel „#NŐVÁLASZ – avagy a Nők követelései a választásokra” névvel kampányt indítottak, hogy összegyűjtsék és kihangosítsák a nőket érő egyenlőtlenségeket, és ezekkel összhangban követeléseket fogalmazzanak meg.

Az egyesületek követelései úgy tűnik célba értek az ellenzéki pártoknál, ugyanis az Egységben Magyarországért kedd délutáni sajtótájékoztatóján Márton Roland, az MSZP Fejér megyei képviselőjelöltje, Bősz Anett, a DK frakcióvezető-helyettese, a liberálisok elnöke és Hohn Krisztina az LMP országgyűlési képviselője beszélt az ellenzék terveiről a családon belüli erőszakkal szembeni hatékonyabb fellépés kapcsán.

A sajtótájékoztató elején kiemelték, hogy a koronavírus ideje alatt a családon belüli erőszak esetszáma jelentősen megnövekedett, és hogy a kormány jelenlegi szigorításai az elkövetőkkel szemben nem elégségesek ennek a problémának a visszaszorítására.

Hohn Krisztina szerint a büntetés növelése csupán „látszatintézkedés” volt a kormány részéről, valódi segítségnyújtásra van szükség. Ennek érdekében kormányváltás után rendszeres felméréseket végeznének a családon belüli erőszak áldozataival kapcsolatban.

Kormányváltás esetén be fogják vezetni a kötelező erőszakkezelést és a mentális eltérítést, valamint a trauma feldolgozásban is segítséget nyújtana az áldozatok számára a jövőben a kormány. Az áldozathibáztatás csökkentésének érdekében pedig érzékenyítő programokat vezetnének be.

„Meg kell emelni a védett házak mennyiségét is. Nem elég, hogy ezekből csak néhány van az országban. Az lenne a jó ha legalább megyénként, de leginkább kistérségenként lenn egy ilyen védett ház” – tette hozzá Hohn.

Bősz Anett a valódi gyermekvédelem fontosságára hívta fel a figyelmet, aminek érdekében a kormány szintén nem tett megfelelő lépéseket, és a „gyermekvédelmi” népszavazás is csupán egy látszattevékenység a kormány részéről.

„Ez a kormány csak hazudja, hogy ő a családok kormánya. Sem az igazságügyi miniszterasszony, sem a családokért felelős tárca nélküli miniszter nem tett érdemben azért, hogy a zárt ajtók mögötti erőszakot meg tudjuk fékezni” – részletezte a kormány elmaradásait Bősz.

A családok átmeneti otthonának nagy mértékű támogatásáról is beszéltek a sajtótájékoztatón.

A kormányváltás esetén „akadálymentesítenék” az Európai Unióból érkező forrásokat, és Márton Roland elmondása szerint 6000 milliárd forint tud majd beérkezni Magyarországra, amiből több mint 1500 milliárdot fordítanának társadalmi igazságosságot jelentő projektekbe, mint például a családok átmeneti otthonainak és az ehhez kapcsolódó jelzőrendszerek fejlesztésébe.