„A közös listát állító ellenzéki pártok ígéretükhöz híven, a mai napon megtámadták az Alkotmánybíróságon a választási visszaéléseket legalizáló törvényt. Ezzel lehetőséget kap az Alkotmánybíróság arra, hogy ne csak a sajtónak állítsák, hanem bizonyítsák is: valóban a hatalomtól függetlenül működnek, és fellépnek a jogállamiság védelmében!”

– közölte a DK, a Jobbik, az LMP, az MMM, a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd alkotta ellenzéki összefogás csütörtök délelőtt.

A Fidesz-KDNP novemberben egy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által benyújtott salátatörvény részeként szavazta meg a Büntető törvénykönyv közokirat-hamisításról szóló részének módosítását.

Ennek értelmében a tulajdonos hozzájárulásával vagy saját tulajdonú ingatlanra bárki bejelenthet lakcímet büntetőjogi szankció nélkül – akkor is, ha már az első pillanattól nyilvánvaló, hogy nem fog ott élni.

Márpedig azzal, hogy az állampolgártól nem is várja el az állam, hogy a bejelentett lakcímén éljen, a nyilvánvalóan fiktív lakóhelyek jogi értelemben vett fiktív jellege is megszűnik – értékelte a helyzetet a Társaság a Szabadságjogokért korábban. Ráadásul a törvény ennél is tovább megy: a fiktív lakóhely létesítése (vagy az abban való közreműködés) egyszerűen nem lesz többé büntethető.

Mint azt a jogvédő szervezet felidézte, az elmúlt évek választásain több alkalommal is szavaztak olyanok, akik csak azért létesítettek – tényleges ottélés nélkül – lakcímet, hogy választójoguk legyen az adott választáson. Így történt ez több esetben is a 2019-es önkormányzati választásokon is, ahol a rendőrség feltárta és büntetőbíróság is szankcionálta a visszaélést. A 2018-as országgyűlési választásokhoz kapcsolódóan, amikor a voksturizmus nagyüzemben zajlott az északkeleti határmenti régiókban, kevés elmarasztaló döntés született. Ekkor olyanok létesítettek nyilvánvalóan fiktív lakcímet, akiknek egyetlen célja az volt, hogy a párt- vagy nemzetiségi listák mellett egyéni képviselőjelöltre is szavazhassanak.

Miközben sokkal nehezebben büntethető lett a voksturizmus, legalább valamivel könnyebbé vált a kiszúrása, miután december elején eleget tett a Nemzeti választási Iroda Szél Bernadett és Szabó Szabolcs független képviselők kérésének, melynek célja, hogy heti rendszerességgel kerüljenek nyilvánosságra a választókerületi és települési szintű névjegyzéki adatok. Így mindenki számára láthatóvá válik, ha egy település lakosságszáma hirtelen megugrik, és könnyebben lebuktathatók azok, akik fiktív lakcímeket hoznak létre csak azért, hogy olyanok is szavazhassanak, akik soha nem is jártak a környéken. Bár ez mindenképp sikernek mondható, kérdés, mire lesz elég, ha a leleplezés nem jár semmilyen jogi következménnyel.

„Már a 2018-ban és a 2019-ben megrendezett választások során is tömegessé vált az a jelenség, hogy egy-egy romos ingatlanba tucatszám jelentenek be ténylegesen nem Magyarországon élő magyar állampolgárokat azért, hogy részt vehessenek a választásokon. Az ellenzék kezdeményezésére mind a Kúria, mind a rendőrség megállapította, hogy a visszaélések valóban megtörténtek és az abban résztvevők törvénysértést valósítanak meg!”

– emlékeztet közleményében az ellenzék, amely most az Alkotmánybíróságtól várja a törvény elkaszálását.