A Magyar Nemzeti Bank 2021 decemberi inflációs jelentése szerint 2022-ben kétszerese lehet az élelmiszerek árdrágulása az ideinek, ahogy számos más termék ára is nagyobb mértékben fog növekedni, mint idén – írja a HVG.
Míg 2021-re az élelmiszerek összesített inflációja 3,5 százalék volt, 2022-ben az előzetes számítások szerint csaknem kétszerese, 6,9 százalék lesz.
Ami persze az előre nem látható folyamatok miatt eltérhet a prognosztizált értéktől, mindazonáltal beszédes a komoly növekedés.
Az általános infláció 4,7-5,1 százalék között lehet, legalábbis az előrejelzés szerint. A várakozások szerint 2022 első negyedévében 6 százalékos is lehet az infláció, és csak az utolsó negyedévben térhet vissza a jegybank 2-4 százalékos toleranciasávjába, míg a három százalékos inflációt várhatóan csak 2023 elején sikerül elérni.
A GDP-növekedés pedig 2021-ben és 2022-ben is alacsonyabb lehet az egy negyedévvel korábbi előrejelzésnél. Korábban idénre 6,5-7, jelenleg 6,3-6,5 százalékos növekedést jósoltak, és míg néhány hónapja 5-6 százalékos növekedést vártak jövőre, most már csak 4-5 százalékra számítanak.
Míg az élelmiszerek tekintetében nagyjából kétszeres drágulás várható összességében, a nem feldolgozott élelmiszereket tekintve még drasztikusabb, az idei 2,6-hoz képest 6,5 százalékos lesz az infláció. A feldolgozott élelmiszerek idei 4,1 százalékos drágulása után jövőre 7,1 százalék várható.
A HVG által ismertetett számításokból kitűnik, hogy a drágulás mértékét összességében az üzemanyagok, valamint az alkohol- és dohánytermékek drágulásának üteme fogja vissza: míg előbbi 23 százalékkal drágult idén, jövőre mindössze 6 százalékot várnak, utóbbi esetében pedig ezek az értékek 10,9 valamint 4,5 százalék. Az MNB elemzése szerint a dráguló alapanyag- energia- és üzemanyagárak köszönnek vissza az élelmiszerek, valamint más termékek drágulásában.
Az élelmiszerek és más termékek drágulásában komoly szerepet játszanak a hosszú ellátási láncok – az ipartermékek terén például kifejezetten a globális félvezetőhiány, ami az ázsiai gyárak visszaeső termelésének a következménye – valamint kifejezetten az élelmiszerek tekintetében a viszonylag gyenge terméshozamok, és többek között a műtrágya drágulása amik globálisan növelik az élelmiszerárakat.
Ahogy az elmúlt hetekben többször is beszámoltunk róla, Magyarországon jelentősen elszállt az infláció, az élelmiszerek pedig különösen gyors ütemben drágulnak. Míg az exportra termelő vállalatoknak és ezen keresztül a GDP-statisztikáknak jót tesz – legalábbis rövid távon mindenképp – a forint gyengülése, a társadalom jelentős része, kiváltképp a szegényebbek súlyos árat kénytelenek fizetni.
Ráadásul a kormányzati intézkedések nincsenek teljes összhangban a jegybankkal, ugyanis míg előbbi legalábbis az eddigi intézkedései alapján inkább a befektetések pörgetését priorizálja, az MNB elkezdett kamatot emelni, ami inkább a forint gyengülésének lassítása irányába hat, miközben tőkét szív ki a piacról, elsősorban az alacsonyabb megtérülési mutatókkal bíró befektetéseket lassítva.
