Júliusi hír, hogy a légiirányítók magasabb bérekért sztrájkoltak volna, de a vészhelyzetre hivatkozva a kormány rendeletben tiltotta meg nekik a munkabeszüntetést. A vészhelyzet ürügyén hozott rendeletet most törvénybe betonozná a kormány – jövőhétre várható annak a törvényjavaslatnak a megtárgyalása a parlamentben, ami a „még elégséges szolgáltatást” úgy határozza meg, hogy az szinte azonos a teljes szolgáltatási kötelezettséggel és így gyakorlatilag ellehetetleníti a légiirányítók sztrájkhoz való jogát.

A szakszervezet a bíróságon és az Alkotmánybíróságon is megtámadta a sztrájk nyári betiltását, viszont ha a parlament elfogadja a mostani törvénymódosítást, a beadott eljárásokat a megváltozott törvényre hivatkozva elutasíthatják – írja a Magyar Szakszervezeti Szövetség közleménye.

Pedig egy szerkesztőségünk birtokába jutott dokumentum arról tanúskodik, hogy a bíróság másodfokon is jogszerűnek ítélte meg a határozatlan idejű sztrájkot.

A törvénymódosító javaslat különböző sztrájk alatt is ellátandó munkafeladatokat sorol fel, amelyeknek minimumkapacitását 75%-ban határozza meg, és egyéb korlátozásokat tesz a sztrájk időtartamát illetően. Végezetül a jogszerűtlen sztrájk költségeit a szakszervezetre terheli:

„Ha a munkabeszüntetésben résztvevők az (1)-(8) bekezdés szerinti szolgáltatás nyújtását akadályozzák vagy ellehetetlenítik, a munkáltató a munkabeszüntetés szervezőivel és résztvevőivel szemben kártérítési igénnyel élhet, továbbá jogosult a vele szemben harmadik fél által érvényesített kárigényeket rájuk továbbhárítani.”

A Magyar Szakszervezeti Szövetség szerint a javaslat nemzetközi jogszabályokba ütközik:

„Ezzel a salátatörvénybe bújtatott intézkedéssel újabb jogsértést követne el a jogalkotó, amely egyúttal szembe menne minden nemzetközi szabályozással!” 

A magyar sztrájktörvény eddig is páratlanul szigorú volt a munkavállalókkal – a jogszerűtlen sztrájk költségeinek megterítését a törvény a munkavállalókra hárítja, a jogszerű sztrájk mibenlétét pedig rendkívül szűkre veszi azáltal, hogy (2012 óta) „együttműködési kötelezettséget” ír elő a munkavállalói érdekképviseletek számára.