Egy lakáspolitikáért felelős kormányzati szerv létrehozását és a lakhatás biztonságát és megfizethetőségét megerősítő törvénymódosításokat tartalmazó javaslatcsomagot juttattak el a pártokhoz civil szervezetek. A Lakhatási Minimum javaslatcsomagot a magyar lakhatási válság csillapítását célozza meg. 

A javaslatcsomagot A Város Mindenkié csoport, az Utcáról Lakásba! Egyesület, a Habitat for Humanity Magyarország, a Periféria Központ és a Városkutatás Kft. szakértői és aktivista csapata készítette el. 

A Lakhatási Minimum egyik célja, hogy megelőzhető legyen és csökkenjen a hajléktalanság. Ennek érdekében javasolják, hogy a lakhatás legyen alaptörvénybe rögzített jog, illetve helyezzék hatályon kívül a hajléktalanság kriminalizációjáról szóló jogszabályt. Központilag finanszírozott, célzott lakhatási programot kell bevezetni a hajléktalan segítésére. Ehhez hasonlóan, a fogyatékossággal élő emberek számára is ilyen célzott lakhatási programot kell bevezetni a Lakhatási Minimum szerint. 

A civil szervezetek egy hosszú távon kiszámítható, a szociális különbségeket csökkentő lakhatási szakpolitika kidolgozását szorgalmazzák. Ezért indítványozták, hogy a kormányzaton belül legyen felelős szerve a lakáspolitikának, valamint létrejöjjön egy hosszú távú, állami lakhatási vízió és stratégia. Javaslatuk szerint legalább a mindenkori éves GDP 1 százalékát lakáscélra kéne költeni, ezen belül pedig növelni kéne a szociálisan célzott támogatások arányát. 

A Lakhatási Minimum egy jóval kiterjedtebb köztulajdonú és támogatott bérlakásszektor kiépítését támogatja. A megfizethető lakások körének bővítésével csökkenne a lakhatási szegénység. Az önkormányzati bérlakások szabályozására is tettek ajánlásokat a civil szervezetek. Fontos, hogy a támogatott bérlakásokban tényleg csak rászorulók kapjanak helyet, valamint a lakbérek arányosak legyenek a családok fizetési lehetőségeivel.

 A lakhatási szegénység mellett az energiaszegénység is jelentős probléma a civil szervezetek szerint. Egy szociálisan célzott, nagyszabású lakossági felújítási programmal növelni lehetne az épületek energiahatékonyságát. A Lakhatási Minimum a rezsicsökkentés helyett egy fenntartható és igazságos szabályozási rendszert szorgalmaz, ami garantálja az alapvető energiaszükségletekhez való hozzáférést, ellenben gátolja a pazarló túlfogyasztást.

Fontos, hogy a javaslat csomag minden reformot a klíma védelemmel összhangban tervez. Ahogyan megfogalmazták: „A jövő lakhatási és lakáspolitikája csak zöld lehet.”

Magyarország lakhatási mutatói folyamatosan romlanak, ahogy azt a Habitat éves lakhatási jelentése is mutatja. A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma ernyőszervezet számolt be az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) kimutatása szerint jelenleg az Unió 27 országából 11-ben a minimálbér több mint 40 százalékát kénytelenek a dolgozók lakbérre fordítani.