„PR-mutatványok helyett cselekvés kell”

– jelölte ki az irányt Áder János, Magyarország köztársasági elnöke novemberben Glasgow-ban, a COP-26 klímavédelmi konferencián, megcsillogtatva környezettudatos gondolkodását.

A Greenpeace környezetvédő szervezet aktivistái ezzel szembesítették Palkovics László innovációs- és technológiai minisztert szerdán, mikor a Fenntarthatósági Expo nevű kormányzati rendezvényen hívatlan vendégként melléálltak tábláikkal a színpadra, derül ki a szervezet közleményéből.

A kormány ugyanis a nagy szavak és a zöldexpo rendezése mellett igencsak félszívvel védi a környezetet. Noha a kormány az utóbbi időben valóban hangsúlyosan támogatja a napenergia-termelést, még ezt is sikerül úgy megvalósítania, hogy helyi társadalmi és környezeti károkat okozzon vele, és nem utolsó sorban kientúrát építsen – arról nem is beszélve, hogy a technológia olcsóbbá válásával a vállalkozóknak immár egyébként is jövedelmező befektetést jelent a naperőművek építése.

A Greenpeace fel is hívja a figyelmet arra, hogy Magyarország kormánya távol áll attól, hogy klímabajnoknak nevezhesse magát.

• Az üvegházhatású gázok kibocsátása 12,6 százalékkal növekedett 2013 és 2019 között, a közlekedésből származó kibocsátások pedig 46 százalékkal. A 2030-ig tervezett 40 százalékos kibocsátáscsökkentés pedig elégtelen, és nem is túl ambiciózus, ugyanis a Mátrai Erőmű bezárásával önmagában elérhető.
• Megújulókban az utolsók között vagyunk az Unióban – villamos energiát alig 10 százalékban állítunk elő megújulókból, ezzel hazánk a negyedik a legrosszabbul teljesítő uniós országok közül. Igaz, a hivatalos statisztikák megújulónak tekintik a hulladék, biomassza és biogáz égetését is, ezért némiképp szebben festenek:

• Magyarország a légszennyezettség által leginkább sújtott országok között van Európában – több mint 13 ezer ember hal meg évente a rossz levegő miatt. A légszennyezés miatti életvesztés tekintetében rendre a legrosszabb országok között vagyunk az Európai Unióban. Az Európai Unió Bírósága 2021-ben elítélte Magyarországot az egészségkárosító PM₁₀ (szálló por) légszennyezés miatt, a határérték feletti NO₂– szennyezettség miatt pedig uniós kötelezettségszegési eljárás folyik Magyarország ellen.
• Magyarország messze az uniós átlag alatt teljesít a műanyag hulladék újrahasznosításában. Az Eurostat becslése szerint a műanyag csomagolási hulladék mintegy 41%-a volt újrahasznosítva az EU-ban 2019-ben: kilenc tagország esetében 50% feletti volt ez az arány, míg ez az érték Magyarországon csupán 33% volt.

Azt is érdemes megjegyezni, hogy miközben a kormány hangosan propagálja az elektromos járművek terjedését, ez legalább annyira az iparstratégiából, mint a környezetvédelemből következik. Az egyéni elektromos közlekedésre fordított állami támogatásokat ráadásul elsősorban a tehetősebbek tudják igénybe venni, hisz többmilliós önrészt kell felmutatni ahhoz, hogy valaki elektromos autót, motort vagy egyéb közlekedési eszközt tudjon vásárolni.

Ráadásul a közlekedésből fakadó környezeti – nemcsak üvegházhatású gáz – terhelést még azzal is hatékonyabban lehetne csökkenteni, ha fosszilis üzemanyagokkal hajtott tömegközlekedésre terelnék át az embereket, hát még ha környezetbarátabbra – bár ne legyünk igazságtalanok, a kormánynak ezirányú programja is létezik.

Mindazonáltal az elektromos járművek alkatrészeit gyártó, gombamód szaporodó akkumulátorgyárak esetében az ezeket milliárdos összegekkel és különleges jogi státusszal megtámogató kormány a legkevésbé sem figyel oda az okozott környezeti és társadalmi károkra.

Úgyszintén nem jellemző, hogy a kormány különösebb figyelmet fordítana a környezet védelmére, mikor a magyarországi nagytőke egyik kedvenc szektorát, a turizmust támogatja hasonló módon, például a Fertő-tónál, ahol a Greenpeace is többször tiltakozott már a természetes élőhelyeket pusztító és a helyiek érdekeit semmibevevő fejlesztések ellen.

A sort pedig még hosszasan lehetne sorolni, hisz számtalan példával találkozni, mikor a kormány a környezet védelmével és a társadalom érdekeivel szemben harcosan kiáll a magyarországi vagy külföldi tőke mellett. A környezetvédő szervezet a kormány tetemre hívására létre is hozott egy honlapot, ahol számot vetnek a kormányzati intézkedések és a környezetvédelem viszonyával.