Hat évig zajló per zárult ma le a Kúrián, melyet még az állam indított a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ és a Greenpeace ellen, 14 millió forintot és annak kamatait követelve a két szervezettől, amiért megpróbálták megvédeni Magyarország egyedülálló biogazdaságát a pusztítástól.
Most végre megszületett a Kúria döntése, amely megalapozatlannak találta az állam keresetét, és jóváhagyta az I. és II. fokú bíróság korábbi, erről szóló döntését. A Kúria ítélete ellen magyarországi jogorvoslati lehetőség nincs. Ebben a perben tehát győzött az igazság, Kishantos azonban még sokáig az állami természetpusztítás jelképe marad – írja a Greenpeace közleményében.
A hat éve zajló – ebből négy évig halasztott – pert még 2015 őszén indította a Nemzeti Földügyi Központ (NFK) jogelődje, az egykori Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA). A per egyik célja az volt, hogy a földrablás miatt Kishantos földjei körül tiltakozók ellen bevetett magán hadsereg bérét az állam magukkal a kishantosiakkal és a Greenpeace-szel fizettesse meg.
Az egykor a magyar biogazdálkodás fellegvárának számító mintagazdaság 452 hektáros területét az állam vette el 2012-ben, amikor földjeire pályázatokat írt ki, a kishantosiak azonban hiába pályáztak, a rendkívül értékes, fenntartható mezőgazdaságot képviselő területet halálra ítélték. A helyiek a Greenpeace segítségével összesen 17 pert indítottak az ökológiai mintagazdaság ügyében. A folyamatban lévő birtokvédelmi perek dacára 2014. április 12-én az „új bérlők” művelésbe vétel címszó alatt megsemmisítették a Kishantosi Ökológiai Mintagazdaság több mint 400 hektárnyi bionövényét. akkori áron kb. 117 millió forint értékben, amely ellen a helyszínen tüntettek Kishantos munkatársai és a Greenpeace aktivistái.
A tüntetés során a jelenlévők csendes, békés jelenlétükkel fejezték ki tiltakozásukat a helyszínen, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet viszont egy őrző-védő cég biztonsági embereit bérelte fel a terület védelmére. Ez 14 millió forintjába került az államnak, ami miatt kártérítési pert indított, vagyis – ahogy azt korábban Ács Sándorné, a kishantosi ökogazdaság vezetője mondta a HVG-nek – velük akarták kifizettetni még az ellenük küldött „kigyúrt kopaszok” bérét is. A Greenpeace szerint az, hogy az állam a Kishantos földjein zajló demonstráció ellen a rendvédelmi hatóságok kirendelése helyett miért egy privát őrző-védő céget bérelt fel, az máig rejtély.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a bíróság tavaly mondta ki első fokon a már akkor is 5 éve húzódó perben, hogy Kishantos „a környezeti értéknek minősülő biogazdaság védelme érdekében a tőle elvárható gondossággal járt el, felróhatóság nem terheli”, és alappal vélelmezte, hogy az évtizedek alatt általa kialakított ökológiai mintagazdaság olyan környezeti érték, „amely méltó az alkotmányos szintű védelemre, abban részesülni is fog.” A bíróság szerint a Greenpeace pedig csupán a gyülekezési jogával élt, amikor békésen védte Kishantost, nem követett el jogsértést. A Kúria most ezt azt ítéletet hagyta helyben.
