Több mint 26 órányi mérlegelés után, de felmentette a 12 tagú esküdtszék Kyle Rittenhouse-t, aki 2020. augusztus 25-én lelőtt két embert, és megsebesített egy harmadikat egy tüntetésen a wisconsini Kenoshában. A hamar zavargásokig fajuló megmozdulás apropóját egyébként az adta, hogy két nappal korábban egy kenoshai rendőr hétszer rálőtt egy fegyvertelen afroamerikai férfira, aki ellenállt a letartóztatásának. A zavargások hírére a Kenosha közelében lakó, akkor még csak 17 éves Kyle Rittenhouse a legjobb barátjához, Dominick Blackhez sietett, hogy magához vegye az AR-15 típusú félautomata fegyverét (amelyet a barátja vásárolt a kiskorú Rittenhouse-nak).

Ezt követően a 17 éves fiatal Kenosha belvárosa felé vette az irányt, és csatlakozott azokhoz a fegyveres civilekhez, akik bármiféle rendőrségi felhatalmazás nélkül járták a város utcáit azzal a céllal, hogy megakadályozzák az esetleges gyújtogatást és fosztogatást. A fegyveresek jelenléte nem volt független attól a ténytől, hogy Kevin Mathewson, a kenoshai városi közgyűlés egy korábbi tagja a George Floyd meggyilkolása nyomán kialakuló zavargásokra válaszul létrehozott egy Kenosha Gárda nevű fegyveres milíciát, amelynek tagjait a kenoshai tüntetés napján a városban riadóztatta. Felhívását még a szélsőjobboldali nézeteiről és összeesküvés-elméletek terjesztéséről ismert médiaszemélyiség, Alex Jones is megosztotta az InfoWars nevű weboldalán.

A tüntetés során Rittenhouse több videóban is szerepelt, amelyeken a lőfegyvere mellett egy elsősegély dobozt cipelve beszélt arról, hogy azért van itt, hogy ellássa a sérülteket, a fegyverére pedig csak önvédelem céljából van szüksége.

Éjfél fele azonban a tüntetők egy csoportja konfrontációba keveredett Rittenhouse-szal, amire a felfegyverzett fiatal futni kezdett.

Az egyik tüntető, az öngyilkossági kísérlete után a kórházból aznap távozó Joseph Rosenbaum egy zoknit, alsóneműt és dezodort tartalmazó műanyagzacskóval megdobta Rittenhouse-t, aki négy lövést adott le Rosenbaumra, megölve ezzel őt.

Ezt követően Rittenhouse felhívta a számára fegyvert vásárló barátját és közölte, hogy megölt valakit, majd futásnak eredt, nyomában a tüntetők egy kisebb csoportjával. Az egyik tiltakozó, egy bizonyos Anthony Huber a gördeszkájával vállon ütötte Ritenhouse-t, miközben megpróbálta elvenni tőle a fegyverét, ám a dulakodás közben a fiatal ismét elsütötte a fegyverét, mellbelőve Hubert, aki a helyszínen belehalt a sérüléseibe.

Nem sokkal ezután ért a lövöldözés helyszínére Gaige Grosskreutz, aki az American Civil Liberties Union nevű civil szervezet számára közvetítette a tüntetést Facebookon. Grosskreutz úgy ítélte meg, hogy Rittenhouse veszélyt jelenthet rá, így a nála lévő pisztolyát kivonva közelítette meg a 17 éves fiatalt, aki ismét elsütötte a gépkarabélyát, súlyosan megsebesítve Grosskreutzot a karján. A helyszínen lévő rendőrök nem tartóztatták le a felfegyverzett, feltartott kezekkel feléjük sétáló Kyle Rittenhouse-t, aki nem sokkal később végül magát adta fel a kenoshai rendőrkapitányságon.

Rittenhouse ellen öt különböző vádpontban (szándékos emberölés, gondatlanságból elkövetett emberölés, emberölés kísérlete, gondatlanságból elkövetett veszélyeztetés két sértettel szemben és illegális fegyverbirtoklás kiskorúként) emeltek vádat. A wisconsini törvények értelmében a 17 éves fiatalt a tárgyaláson felnőttként kezelték, így akár életfogytiglanig tartó börtönbüntetés is várhatott volna rá.

Rittenhouse és védőügyvédei amellett érveltek, hogy önvédelemből ölt a tüntetésen, és az ügye hamar nagy nyilvánosságot nyert, élénk reakciókra késztetve a különböző politikai szereplőket pro és kontra. Azok számára, akik a Black Lives Matter tüntetéshullám eldurvulása mögött meghúzódó okokat gyakran figyelmen kívül hagyják, Kyle Rittenhouse (akinek az arca bejárta a világsajtót, miután a tárgyaláson könnyek közt elevenítette fel, hogy hogyan támadták meg őt a kenoshai tüntetésen) nem más, mint egy tisztes fiatal, aki élve a fegyverviselést biztosító alkotmányos jogával csupán meg akarta védeni a közösségét az „agresszív, anarchista csőcselék rendbontásától”.

Egy szélsőjobboldali összeesküvések terjesztéséről ismert QAnon-hívő ügyvéd, Lin Wood és John Pierce (aki jelenleg több olyan embert képvisel, aki ellen a Capitolium január 6-i megrohamozása ellen folyik eljárás) közösségi adományozásból gyűjtötte össze a kétmillió dolláros óvadékot, amelynek fejében Rittenhouse szabadlábon védekezhetett. A konzervatív publicista, Ann Coulter egyenesen azt mondta, hogy Rittenhouse-nak „elnökké kéne válnia”.

A történteket elítélők ezzel szemben azzal érvelnek, hogy a szélsőjobboldali eszméket követő Rittenhouse politikai indíttatásból ölt, és önbíráskodást követett el, amikor egy illegálisan birtokolt félautomata lőfegyverrel jelent meg a tüntetésen egy rendfenntartó szerepében tetszelegve. Szerintük Rittenhouse ügye – aki januárban a Proud Boys nevű szélsőjobboldali milícia ismert tagjaival találkozott, és készíttettet magáról olyan képeket, amin fehér felsőbbrendűséget hirdető kézjeleket mutat a kamerába – egy újabb bizonyítéka annak, hogy egyre súlyosabb problémát jelent a szélsőjobboldali fegyveres csoportok jelenléte az USA-ban.

Mint ismeretes, a Black Lives Matter tüntetések során ezek a szélsőjobboldali csoportok több városban is vegzálták a tüntetőket, valamint tavaly áprilisban számos állig felfegyverkezett tüntető jelent meg a Michigan állam fővárosában, Lansingben található állami törvényhozás épületénél, hogy a demokrata kormányzó, Gretchen Whitmer által bevezetett koronavírus-szabályozások ellen tiltakozzon. A korábbi republikánus elnök, Donald Trump által gyakran támadott Whitmernek egyes szélsőjobboldali csoportok az elrablását is tervezték.

Azonban a Kyle Rittenhouse ügyében ítélkező bíró, Bruce Schroeder úgy döntött, hogy ezek a szempontok nem fognak szerepet kapni a tárgyaláson, amelynek így az egyetlen célja az volt, hogy kiderítse, valóban önvédelemből történtek-e a gyilkosságok. Ennek fényében pedig már tulajdonképpen a kezdetektől Rittenhouse-nak állt a zászló, főleg miután ejtették ellene az illegális fegyverviselés eleve igencsak enyhe vádját, arra a jogi kiskapura hivatkozva, hogy a wisconsini törvények értelmében nem beszélhetünk illegális fegyverviselésről, ha a kérdéses fegyver csövének hossza meghaladja a 40 centimétert (az igencsak meghökkentő szabályozás lényege, hogy lehetőséget adjon a 16 éves kornál idősebb állampolgároknak a vadászatra).

Bár nem meglepő – és szigorúan jogi értelemben véve a bizonyítékok alapján majdhogynem elkerülhetetlen – a Kyle Rittenhouse ügyében született ítélet, arra rámutat, hogy az igazságszolgáltatás önmagában nem képes fellépni azok ellen az önbíráskodó, szélsőjobboldali szervezetek ellen, amelyek tevékenysége egyre komolyabb problémát jelent az Egyesült Államokban.

A kenoshai tragédia kapcsán talán minden jóérzésű ember érzi, hogy mi a probléma azzal, hogy egy 17 éves fiatal úgy dönt, fegyvert vesz magához, hogy aztán egy általa elítélt elképzeléseket hirdető tüntetésen játssza a seriffet. Nagyon is joggal lehet kritizálni a rendőrség viselkedését a BLM-tüntetéseken (egyes beszámolók szerint például a kenoshai megmozduláson a rendőrök egyes csoportja nyíltan kifejezte a szimpátiáját a fegyveres milíciák jelenléte iránt) azonban az vitán felül áll, hogy ezek a hivatásos rendvédelmi szervek nemcsak hogy részesültek valamiféle képzésben a tüntetések kezelését illetően, de egyedül ők azok, akik valódi felhatalmazással rendelkeznek a rend fenntartásához.

Kyle Rittenhouse nem a rendet fenntartani érkezett Kenoshában, hanem szimplán megakadályozni, hogy a tüntetés egy olyan irányt vegyen, amelyet ő a politikai nézetei alapján személy szerint nem tart elfogadhatónak.

Ezzel önmagában még semmi probléma nem lenne, azonban azzal, hogy ellenérzéseit egy félautomata gépkarabélyt lóbálva, önmagát a rend őrének beállítva tette meg, már bőven átlépte azokat a határokat, amelyek beleférnek a véleménynyilvánítás szabadságába.

Sokan várták azt, hogy Kyle Rittenhouse-nak majd felelnie kell a tetteiért, és életbe végéig börtönbe kerül. Azonban akármennyire is jól esett volna ez sokak igazságérzetének, a helyzet az, hogy semmilyen ítélet nem hozza már vissza a kenoshai tragédiába elhunyt Joseph Rosenbaumot és Anthony Hubert, valamint az sem túl valószínű, hogy Rittenhouse elítélése valóban bármiféle gátat tudott volna szabni a szélsőjobboldali terrorszervezetek  ténykedésének.

Ahhoz ugyanis a fasizmust elítélő állampolgárok széles tömegének összefogására és a szélsőjobboldali eszék elleni szakadatlan politikai küzdelemre van szükség. Ha valami, hát akkor ez a küzdelem adhat valódi megnyugvást Kyle Rittenhouse áldozatainak.