A Fidesz új törvénymódosítása lényegében legalizálja a voksturizmust, amivel nyíltan veszélybe sodorja a választások integritását – írja keddi állásfoglalásában a Társaság a Szabadságjogkért (TASZ) jogvédő szervezet és a Political Capital elemzőintézet.

A jogvédők arra hívják fel a figyelmet, hogy a kormánypárti parlamenti többség a múlt heti plenáris ülésen többek között az új önkormányzati bérlakástörvénnyel és a népszavazások megtartását az országgyűlési választásokkal egy napon engedélyező módosítással karöltve elfogadott egy salátatörvényt, ami úgy változtatja meg a lakóhely fogalmát, hogy gyakorlatilag kiüresíti azt. A törvény Az Adatváltozás-kezelési szolgáltatás bevezetésével, továbbá az állampolgárok adminisztratív terheinek csökkentésével összefüggő egyes törvények módosításáról nevet viseli.

A módosítás értelmében a Büntető törvénykönyv közokirat-hamisításról szóló része úgy módosul , hogy a tulajdonos hozzájárulásával vagy saját tulajdonú ingatlanra bárki bejelenthet lakcímet büntetőjogi szankció nélkül – akkor is, ha már az első pillanattól nyilvánvaló, hogy nem fog ott élni.

A lakóhely az új szabályok értelmében mindössze egyfajta kapcsolattartási címmé válik a TASZ értékelése szerint, azaz bárki bejelenthet lakcímet büntetőjogi felelősség nélkül, akkor is, ha az első percben nyilvánvaló, hogy nem fog ott élni. Márpedig azzal, hogy az állampolgártól nem is várja el az állam, hogy a bejelentett lakcímén éljen, a nyilvánvalóan fiktív lakóhelyek jogi értelemben vett fiktív jellege is megszűnik -írják közleményükben.

A módosító saláta ráadásul ennél is tovább megy: a fiktív lakóhely létesítése (vagy az abban való közreműködés) egyszerűen nem lesz többé büntethető.

A TASZ felidézi, hogy az elmúlt évek választásain több alkalommal is szavaztak olyanok, akik csak azért létesítettek – tényleges ottélés nélkül – lakcímet, hogy választójoguk legyen az adott választáson. Így történt ez több esetben is a 2019-es önkormányzati választásokon is, ahol a rendőrség feltárta és büntetőbíróság is szankcionálta a visszaélést. A 2018-as országgyűlési választásokhoz kapcsolódóan, amikor a voksturizmus nagyüzemben zajlott az északkeleti határmenti régiókban, kevés elmarasztaló döntés született. Ekkor olyanok létesítettek nyilvánvalóan fiktív lakcímet, akiknek egyetlen célja az volt, hogy a párt- vagy nemzetiségi listák mellett egyéni képviselőjelöltre is szavazhassanak. A törvénymódosítás nyomán a jövőben nem lesznek büntetőjogi értelemben felelősségre vonhatóak azok (és azok segítői), akik rosszhiszeműen, kizárólag ezzel a céllal létesítenek – a tényleges ottélés szándéka nélkül – magyarországi lakóhelyet.

A Partizán 2019-ben készített riportot Tiszabecsen és Záhonyban, ahol helyiek meséltek nyíltan arról, hogy csak ezen a két településen egyenként több száz kettős állampolgársággal rendelkező, de életvitelszerűen nem a településen élő szavazó került be a választási névjegyzéskbe az abban az évben megtartott önkormányzati választás előtt. A riportot bizonyítékként mellékelte például Kocsis-Cake Olivio párbeszédes országgyűlési képviselő választási csalás gyanújáról szóló feljelentéséhez – erről itt írtunk korábban  -, amelyet a rendőrség később elutasított.