Hangzatos ígéreteket tettek a glasgow-i klímacsúcson (COP 26) résztvevő országok az erdők kiirtásának megállításáról, ám a frissen megkötött, kormányok közti megállapodás ezzel együtt is még egy további évtizedre zöld utat adott a fakitermelésnek az esőerdőkben – értékelte a Greenepeace a hétfőn megszületett egyezséget.

A COP26-on november 1-jén több mint száz ország képviselői írtak alá egy megállapodást arról, hogy 2030-ig véget vetnek az erdőirtásoknak, a szén-dioxid megkötésében, és így a globális felmelegedés lassításában fontos szerepet játszó erdők védelmezése érdekében. A nyilatkozat aláírói között olyan nagyhatalmak és fontos erdőkkel rendelkező országok is megtalálhatók, mint az Egyesült Államok, Kína vagy Brazília.

Az aláíró kormányok 12 milliárd dollárt, a kezdeményezéshez csatlakozó vállalatok pedig további 7 milliárd dollárt szánnak az erdők védelmezésére és újratelepítésére. Ennek különböző formái vannak: az erdőkben élő őslakosok közösségeinek erősítésére 1,7 milliárd dollárt különítettek el, miközben több mint 30 pénzügyi intézet tett ígéretet arra, hogy nem fektet be többé olyan cégekbe, amelyeknek közük van az erdőirtásokhoz. Továbbá új irányelveket alkottak, amelyek segítségével idővel ki lehet iktatni az erdőirtást az ellátási láncokból.

Az amazóniai esőerdők kiirtásában leginkább érintett Brazília szemszögéből nézve erős kritikát fogalmazott meg a greenpeace: a zöld világszervezet brazíliai irodájának igazgatója, Carolina Pasquali szerint

„Bolsonaro [Brazília elnöke- a szerk.] nem ok nélkül írta alá ilyen könnyű szívvel ezt a megállapodást. További egy évtizedig szabad kezet kapnak a nagyvállalatok az amazónai erdők kiirtásához, ráadásul jogi értelemben semmilyen kényszerítő ereje nincsen az új megegyezésnek. Mindeközben az Amazonas-medence a pusztulás szélén áll, és az ott található erdők nem élnek túl még egy évtizedet. A bennszülöttek arra figyelmeztetnek, hogy már a következő négy évben a most meglévő esőerdők legalább 80 százalékának érintetlennek kell maradnia, és teljesen igazuk van. Ebben a formában ezt a megállapodást nem bírja el a klíma és az élővilág”

– idézi Pasqualit a Greenpeace honlapja.

Az újonnan megkötött megállapodás a 2014-es esőerdőkről szóló, New York-i nyilatkozat helyébe lép (noha azt annak idején Brazília nem írta alá).  A résztvevő országok akkor többek között azt vállalták, hogy 2020-ig a felére csökkentik a kiirtott erdők mennyiségét, és támogatják a nagyvállalati szektort abban, hogy ez ellátási láncokból kiiktassák az erdőirtás fázisát. A kivágott erdők mértéke azonban ahelyett, hogy csökkent volna, drámaian nőtt. Az ipari termelést tekintve az új megegyezés is túl megengedő a Greenpeace szerint.

A környezetvédők szerint a Bolsonaro-kormány tudatos politikai döntéseinek eredménye, hogy Brazília üvegházhatásúgáz-kibocsátása 9,5%-kal nőtt 2020-ban az amazonasi erdők pusztulása miatt. A Greenpeace arra figyelmeztet, hogy a múltban történtek alapján kicsi az esélye, hogy Brazília betartsa ezt a teljesen önkéntes megállapodást, és olyan politikai fordulatot hajtson végre, amelyek az újonnan tett ígéret teljesítését eredményezi. A mostani rezsim ugyanis épp egy olyan jogszabálycsomagot próbál átvinni, amely felgyorsítaná az erdőirtást – teszik hozzá.

A Greenpeace szerint a frissen elfogadott megeygezés másik nagy hiányossága, hogy nincsenek benne az ipari hús- és tejtermékek iránti kereslet csökkentését érdemben célzó intézkedések, pedig ezek az ökoszisztéma pusztulásához nagyban hozzájáruló ágazatok.

A megállapodást az erdőgazdálkodási szakértők és az ökológusok is csak óvatosan üdvözölték, rámutatva az erdők megmentésére irányuló korábbi megállapodásokra, amelyek eddig nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket  – írja a The Guardian. A glasgow-i egyezmény azonban annyiban újdonságokkal is szolgál, hogy az EU, Kína és az Egyesült Államok meleltt az olyan főbb, erdővel sűrűn borított országok is aláírták, mint Brazília, a Kongói Demokratikus Köztársaság és Pápua Új-Guinea.

Carlos Rittl,a norvégiai Rainforest Foundation munkatársa szerint, sok részletet tisztázni kell, különösen a pénz elköltését. „A milliárdos csekkek önmagukban nem mentik meg az erdőket, ha a pénz nem a megfelelő kezekbe kerül” – mondta, hangsúlyozva, hogy a bennszülött csoportokhoz és olyan szervezetekhez  kell jutnia, akik elkötelezettek az erdő védelme mellett.

(Greenpeace.org, The Guardian, The New York Times)