Három nap leforgása alatt másodszorra követhetett el drónos támadást a török hadsereg a kurdok lakta észak-szíriai Kobanî városánál, írja a Rojava Media Center (RMC) , illetve a Hawar News Agency (ANHA).
A támadás során egy polgári személyautó teljesen megsemmisült a Kobanît Aleppoval összekötő országúton. A Syrian Observatory for Human Rights (SOHR) emberi jogvédő szervezet jelentése szerint a támadásban hárman életüket vesztették, és további négyen megsebesültek.
A támadást egy hasonló előzte meg szerdán, akkor ketten haltak bele sérüléseikbe, és további négyen sebesültek meg.
A török hadsereg az utóbbi időben egyre intenzívebben támadja a Szíriai Demokratikus Erők által ellenőrzött kurd területeket, műveleteihez nehéztüzérséget, drónokat és harci gépeket is felhasznál.
Múlt héten Erdoğan török elnök bejelentette, hogy országa „megsemmisít minden fenyegetést” Észak-Szíriában, miután egy állítólagos rakétatámadás során két török katona meghalt a szíriai Azaz régióban. A rakétát a török hatóságok állítása szerint a kurd vezetésű Szíriai Demokratikus Erők területéről lőtték ki.
Az Al-Monitor jelentése szerint Ankara megkezdte szíriai szövetségeseinek (legfőképp iszlamista szélsőséges milíciákról van szó) felkészítését egy kurdok elleni hadműveletre a térségben.
Az Ankarához hű szélsőséges milicisták is egyre többször csapnak le a térségben a Rojava Media Center értesülései szerint. Ain-Dikna és Tell-Rifaat környékén szombaton jelentettek támadásokat falvak lakossága ellen.
#BREAKING #AFRIN#Turkish occupation-backed mercenaries factions targeting villages of Ain Diqna and Beluniya in the Tel Rifaat district in al-Shahba region.
— Rojava Media Center (@Rojava_Media) October 23, 2021
Korábban a Mérce is beszámolt róla, hogy a török katonai hírszerzés (MIT) egyik tisztviselője a Reuters amerikai hírügynökségnek megerősítette, hogy Törökország megkezdte az észak-szíriai kurd többségű Tell-Rifaat városának és környékének megtámadását előkészítő tervek kidolgozását. Az újabb – egészen pontosan harmadik – nagyobb kurdellenes hadműveletet akkor indítaná meg Törökország, ha az ISIS ellen harcoló kurd milíciákat támogató Egyesült Államokkal, illetve a Basár Asszad szír elnököt segítő Oroszországgal megszakadnának a tárgyalások a régió stabilitásáról.
Az észak-szíriai kurd többségű területet azóta tartják ellenőrzésük alatt a Törökországhoz hű iszlamista milíciák, amióta 2016-ban a törökök megtámadták és elfoglalták Afrin városát, egy hadművelet keretében, amelyről ők azt állították, hogy az országuk déli határait akarják vele megóvni a „terrorista” YPG-vel szemben. Ankara régóta terrorszervezetként hivatkozik a kurdok önvédelmi egységeire, amelyek sikeresen harcoltak az ISIS terroristái ellen évek óta, megvédve a szír-török határvárost, Kobánit 2014/2015-ben, majd felszabadítva a terrorszervezet fővárosának számító Rakkát 2017-ben.
A szélsőjobboldali ankarai kormányzat szerint a YPG a Délkelet-Törökországban a nyolcvanas évek óta felkelést folytató, és számos állam szerint terrorszervezetként működő Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) egyik ága. A nemzetbiztonságra hivatkozva Recep Tayyip Erdoğan török szélsőjobboldali elnök mindezidáig két nagyszabású katonai inváziót vezetett az Észak-Szíriai kurd területek ellen, nagy mennyiségű civil áldozatot követelve, és erőszakosan megváltoztatva a helyi demográfiát a kurdok rovására.
Ahogyan arról májusban a Mérce is beszámolt, tavasszal több mint két tucat emberi jogi szervezet fordult az ENSZ-hez és a világ nagyhatalmaihoz, hogy szüntessék meg a török megszállást az észak-szíriai Rojava területén található Afrinban és környékén.
