Az Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) elnöke, Naszályi Gábor levélben fordult a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) vezérigazgatójához, Bolla Tiborhoz, amelyben a szakszervezeti vezető kollektív munkaügyi vitát kezdeményez a BKK-BKV szolgáltatás-ellenőrzési szabályzata, valamint az ennek módosításáról szóló vezérigazgatói utasítás témájában.
Ahogy azt tavaly megírtuk, a fővárosi tömegközlekedést irányító Budapesti Közlekedési Központ (BKK),megfelelő tájékoztatás nélkül készített kép és- hangfelvételeket a BKV (amely szolgáltatásainak megrendelője a Közlekedési Központ) munkavállalóiról.
Az ügyben a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége tett panaszt 2018-ban a Péterfalvy Attila vezette Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál, ám a NAIH nem siette el a válaszát, két évbe telt megállapítania, hogy a BKK gyakorlata jogszerűtlen volt. Az adatvédelmi hatóság felszólította a BKK-t és a BKV-t, hogy szüntessék meg a munkavállalók jogait sértő gyakorlatot.
Ahogy az Naszályi Gábor leveléből kiderül, a BKK és a BKV azóta egy új adatkezelési szabályzat kidolgozásán dolgozott, amelyről Bolla Tibor BKV-vezérigazgató adott tájékoztatást. Az új szabályzat tervezetével kapcsolatban a BKK konzultációt is hirdetett a dolgozói körében, ám az eredménytelenül zárult.
Ennek ellenére a BKK úgy ítélte meg, hogy az új szabályzata megfelel a magyar jogszabályi normáknak, valamint az Európai Unió általános adatvédelmi rendeletében foglaltaknak, annak ellenére, hogy a tervezet szövegét még nem is küldte el ellenőrzésre az adatvédelmi hatóságnak.
Az Egységes Közlekedési Szakszervezet vezetője eleve aggályosnak tartja, hogy a konzultáció során érdemben nem a munkáltatói jogokat gyakorló BKV, hanem az elviekben csak megrendelői szerepet betöltő BKK folytatott párbeszédet az érdekvédelmi szervezetekkel.
Azt azonban egyenes elfogadhatatlannak tartják, hogy az adatvédelmi szabályzat módosításáról szóló tájékoztatót a megfelelő egyeztetés hiányában aláírni nem hajlandó dolgozókat munkafegyelmi vétségben történő elmarasztalással fenyegessék.
A szakszervezet szerint ugyanis az ilyen általános munkafegyelmi eljárásokban érintett dolgozókat a közvetlen munkahelyi vezetők gyakran elbocsátják.
Az ügyben telefonon értük utol Naszályi Gábort, az EKSZ elnökét. A szakszervezeti vezető megerősítette a levelében foglaltakat, miszerint a nem túl közérthető adatvédelmi tájékoztató alapján továbbra sem világos, hogy jogszerű-e a BKK azon gyakorlata, hogy kamerával figyeli meg a BKV-sofőröket.
A BKK azzal érvel, hogy a videófelvételekre a kötbérigényes esetek bizonyítása miatt volt szüksége, mert így tudták igazolni, ha valamelyik sofőr elmulasztotta az utasokat a hangosbemondón keresztül tájékoztatni, esetleg fülhallgatóval zenét hallgatott vezetés közben vagy túllépte a megengedett sebességhatárt.
Kérdésünkre Naszályi elismerte, hogy szükséges az utasokat veszélyeztető magatartásformák kiszűrésre, ugyanakkor a bizonyos jogi keretek között törvényes rejtett megfigyelés erősen demoralizálóan hathat a sofőrökre, akiknek rossz munkakörülmények között, elöregedett járműpark és egyes utasok agresszív viselkedése mellett kell végezniük a megfeszített tempójú,nehéz munkájukat.
A szakszervezeti vezető azt szeretné elérni, hogy megnyugtatóan tisztázódjék, az új adatvédelmi szabályzat valóban megfelelően védi-e a munkavállalók jogait. Más tiltakozási formákat csak akkor lát elképzelhetőnek, ha a kollektív munkaügyi vita jelentette jogi lehetőségek nem vezetnek eredményre.
Kérdésünkre Naszályi azt is elárulta, hogy a konfliktus elkerülése érdekében jelenleg nem kíván a BKK feje fölött átnyúlva a fenntartói jogokat gyakorló fővárosi önkormányzathoz fordulni. Szerinte ezt a vitát elsősorban a munkavállalójukkal kell rendezniük és csak akkor vonná be az egyébként szerinte a dolgozók érdekeire általánosságban megfelelő figyelmet fordító fővárost, ha nem jutnának megegyezésre a BKK-val és a BKV-val.
