A magyar háztartások 7,8%-a él súlyosan elégtelen körülmények közt, miközben egy 75 négyzetméteres lakás megvásárlásához 17 évnyi átlagjövedelemre van szükség a fővárosban – írja a Magyar Nemzeti Bank (MBN) Fenntarthatósági Jelentésére hivatkozva a Portfolio.
A jelentés szerint Magyarország a 27 EU-s tagállam közül a 15. helyen, valamivel az átlag alatt áll „fenntarthatóságban”, ami ezesetben nem csak a környezeti szempontokat, hanem a jövőt érintő társadalmi, pénzügyi és növekedési mutatókat is jelenti. A Nemzeti Bank azt vizsgálta, hogy ezeken a területeken milyen hosszútávú és fenntartható eredményekkel rendelkezik Magyarország és hogyan áll ezekben a többi EU tagállamhoz képest, 108 szinte kizárólag objektív mutató alapján.
A Portfolio összefoglalója alapján, amíg a környezeti szempontok terén és a zöld pénzügyekben az átlagnál jobban teljesítettünk, addig a társdalami fenntarthatóság tekintetében mind az EU, mind pedig a V4 országok átlagától elmaradtunk. Ez utóbbiban az összesített 18. helyet foglaljuk el a rangsorban 58,7 ponttal, szemben az uniós 61,3-as és a visegrádi országok 60,8-as összesített átlagától.
A társadalmi fenntarthatóság kategóriáját 32 mutató és 8 alappillér határozza meg, ezek a demográfia, a foglalkoztatás, a lakhatás, a bérek és fogyasztás, az egyenlőtlenségek, a képzettség, az egészségi helyzet és a közbiztonság. E nyolc pillér közül különösen alulteljesítettünk a lakhatás és a képzettség területén. Az MNB a lakhatás fenntarthatóságát a lakáshoz jutás könnyűségében, illetve azok minőségében méri.Budapest a lakásárak jövedelemhez viszonyított aránya alapján, a 4. legkevésbé megfizethető fővárossá vált Európában:
Az elmúlt évek lakásár emelkedésének hatására a fővárosban 17 évnyi átlagbérre van szükség egy 75 négyzetméteres lakóingatlan megvásárlásához.
De az albérletek tekintetében is lesújtó a helyzet, egy tipikus budapesti háromszobás ingatlan bérleti díja az átlagos jövedelem 88%-át teszi ki, amivel az EU tagállamok fővárosainak rangsorában Budapest a 7. legdrágább.
A lakhatás megfizethetetlensége mellett tömegek kényszerülnek rettenetes körülmények közt élni: az EuroStat felmérése szerint a magyar háztartások 7,8 százaléka élt súlyosan elégtelen, 20 százaléka pedig túlzsúfolt körülmények között. A teljes népességen belül elégtelen körülményekben élők aránya az 5. legmagasabb volt az EU-s tagállamok között, csak Romániában, Lettországban, Bulgáriában és Lengyelországban rosszabb a helyzet.
Legalább ilyen rosszul állunk egyes képzettségi mutatók tekintetében. Így a modern élet szinte minden területén egyre hangsúlyosabb szerepet kapó digitalizációra való felkészítésben:
