Frissítés (18:45): A szavazatok 98 százalékának feldolgozásánál fordított a SPOLU-koalíció (27,6%), így úgy néz ki, a Babiš-vezette ANO csak a második helyre futott be végül.
Czechia, 99.1% counted: the centre-right SPOLU (ECR|EPP) is projected to be the largest political force in the national parliamentary election with 27.6% of the vote share. SPOLU is a coalition of 3 parties: ODS (ECR), KDU/ČSL (EPP) and TOP09(EPP). #Volby #Volby2021 pic.twitter.com/FilJJzRBN4
— Europe Elects (@EuropeElects) October 9, 2021
Korábban írtuk:
A kétnapos csehországi törvényhozási választásokon az Andrej Babiš-vezette populista ANO („Igen”) párt nyerhette el a legtöbb szavazatot (27.8%), ám a szavazatarányuk még így is bőven kevés ahhoz, hogy kormányt alakítsanak. Jelenleg az ANO alig 0,8 százalékkal vezet a második helyen álló SPOLU-koalíció (27.0%) előtt. A viszonylag magas részvétellel tartott választásokon a szavazatok összesítése jelenleg 95,1 százalékon áll.
Czechia, national parliament election (lower house):
95.1% of polling stations counted
ANO-RE: 27.8% (-1.8)
SPOLU-ECR|EPP: 27.0% (new)
PaS-G/EFA|EPP: 15.1 % (new)
SPD-ID: 9.9% (-0.7)
…+/- vs. 2017 election
Live results map: https://t.co/EvT7FIWCzK
#volby #volby2021 pic.twitter.com/DyNYhFcQyF
— Europe Elects (@EuropeElects) October 9, 2021
Babiš két legfőbb riválisa, a SPOLU-koalíció és a Kalózpárt-STAN koalíció (15.1 %) is kizárta az együttműködést a szociáldemokraták és a kommunisták által idáig támogatott populista miniszterelnök pártjával, így aligha lesz esélye az ANO-nak kormányalakításra.
Csehországot két nagy korrupciós ügy rázta meg az utóbbi időben, az egyik, az úgynevezett Gólyafészek-ügy, amelyben az ellenzék, a civil szféra és a sajtó egy része azzal gyanúsítja az Agrofert Holding tulajdonosaként Csehország második leggazdagabb emberének számító Babišt, hogy visszaél politikai tisztségével és pozícióját személyes vagyonának gyarapodására használja.
Babiš a vádakat elutasítja, és azt állítja: nem áll fenn összeférhetetlenség, mert cégeit, az Agrofert Holdingot 2017 februárjában a hatályos törvény értelmében már vagyonkezelő alapokba helyezte. A korrupciógyanú felmerülése után a cseh polgárok, civil szervezetek és pártok több, százezres nagyságrendű tüntetést tartottak 2019 második felében, amely tüntetéshullámnak végül a COVID-járvány vetett teljesen véget (ezekről a tüntetésekről, és szervezőikről, többek közt a Millió Pillanat a Demokráciáért csoportról a Mércén többször is tudósítottunk).
A másik korrupciós gyanú egészen friss: a nemrég nyilvánosságra került Pandora-iratok alapján kiderült, hogy 2009-ben Babiš egyik cége a másiknak kölcsönadva 15 millióért vásárolt egy offshore cégláncolaton keresztül franciaországi luxusingatlanokat Cannes környékén. Az ügyben rendőrségi vizsgálatot indítanak hamarosan, tekintve, hogy szakértők szerint az ilyen machinációk tipikusan pénzmosásra utalnak.
A kommunista KSČM és a szociáldemokrata ČSSD kiesésével az ANO nem számíthat korábbi koalíciós partnereire, a 10 százalék környékén végző, szélsőjobboldali, EU- és NATO-ellenes SPD-vel pedig nem tudna többséget szerezni, még akkor sem járható út ez számára tehát, ha lenyelné azt az arcvesztést, ami egy szélsőséges párttal való összefogással járna.
Kérdés viszont, hogy az összesen öt pártot tömörítő lehetséges SPOLU-Kalózpárt-STAN koalíció hogyan tudná megőrizni a stabilitását, tekintve, hogy soraik között megtalálható a zöld-baloldali párttól a jobboldali kereszténydemokratákig mindenféle formáció.
A csehországi választások tétjéről és szereplőiről Pató Attila történész-filozófus írt elemzést a Mércére.
Pontosítás: A ČSSD kiesése még nem egyértelmű, bár igen kicsi az esélye ezen a ponton, hogy a 0,3 százalékos hiányzó szavazatarányt teljesítsék a bejutáshoz.
