A két nagy pedagógus-szakszervezet, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a pedagógusok napjára időzítve, kedden jelentette be, hogy egységesen kezdeményeznek sztrájktárgyalásokat a kormánnyal.
A pedagógushiány, az alacsony bérek és az elviselhetetlenül magas munkaterhek miatt akcióba lendülő két szakszervezet közös, négypontos követeléslistát is összeállított:
- A pedagógus illetményalap vetítési alapja szeptember elsejétől visszamenőlegesen a mindenkori minimálbér összege legyen.
- Szintén szeptembertől visszamenőlegesen emelkedjen az oktatásban nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak garantált illetménye is.
- Követelik továbbá, hogy a pedagógusok neveléssel-oktatással lekötött munkaideje 2021. szeptember elsejétől legfeljebb heti 22 óra legyen.
- A negyedik követelés pedig, hogy a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek – akik jelenleg heti 40 órában látják el feladataikat – maximum heti 35 órában legyenek foglalkoztathatók, és a pedagógusokhoz hasonlóan heti 5 órát tölthessenek regenerációval, felkészüléssel intézményen kívül.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) az ATV kérdésére úgy reagált a hírre, hogy
„A szakszervezetek akciója kapcsán sajnálatosnak tartjuk, hogy ők is beszálltak a kampányba, legalábbis erre utal, hogy a sztrájkbizottság megalakításáról a DK közleménye alapján a Dobrev Klárával történő találkozókon született döntés.”
A nem túl tárgyalásképes kormányzati álláspontot a PDSZ élesen bírálta, leszögezve, hogy
„a kormány reakciója azt mutatja, hogy nem képesek értelmes és lényegi válaszokat kisajtolni magukból. Szomorú hazugság, hogy a PDSZ „beszállt volna a kampányba”, vagy hogy bármilyen külső szereplővel történő egyeztetést követően született volna döntés a sztrájkbizottság újraindításáról.”
A két szakszervezet közös állásfoglalást is kiadott, ebben az érdekképviseletek így fogalmaznak:
„A két oktatási szakszervezet felhívja az Emmi figyelmét arra a tényre, hogy a sztrájkbizottságok egyesítéséről már 2020 elején született döntés – nem pedig a Dobrev Klárával történt találkozón – de a koronavírus-járvány miatt, hivatástudatból a PSZ és a PDSZ felfüggesztette a közös munkát, erről közleményt is kiadott. Azóta csak romlott a pedagógusok, az oktatásban dolgozók anyagi helyzete, társadalmi megbecsültsége, miközben nőtt a tanárhiány, vagyis a követelések továbbra is jogosak.”
A PSZ elnöke a keddi sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy jelenleg 12 ezer ember hiányzik a pedagógusrendszerből, és ebben nincsenek benne azok, akiket a koronavírus miatt kellett, illetve kell helyettesíteni. Kiemelte: ilyen leterhelt állapotban a pedagógusok nem tudják biztosítani azt az oktatást, amely a gyermekek alapjoga.
A PSZ számításai szerint a 2021-es minimálbérrel összevetve (167 400 forint) 2015-től 2021 októberéig a kormány átlagosan 17 havi fizetést vett el minden pedagógustól. Az idei iskolakezdés alkalmából a PDSZ felmérést végzett a közoktatásban dolgozók körében a megélhetés, anyagi biztonság témaköreiben. A 2525 pedagógus bevonásával végrehajtott felmérésből jól kirajzolódik, hogy az oktatásban dolgozók jelentős része küzd valamilyen fajta anyagi nehézséggel és a pedagógusok általánosságban elégedetlenek a fizetésükkel.
A bérükkel elégedetlen pedagógusok aránya a megkérdezettek között több mint 85 százalék volt. Ezért a PDSZ szerint a kormányzattal folytatott bárminemű tárgyalás egyik legfőbb feltételének az azonnali, nagyarányú bérrendezés kell hogy legyen.
A PDSZ felmérése szerint a tanártársadalom nagy része a mélyszegénység peremén egyensúlyozik.
A megkérdezettek 70 százaléka nem rendelkezik az egészséges táplálkozáshoz szükséges jövedelemmel, a gyermekneveléssel kapcsolatos költségek kifizetése pedig a tanárok 86 százalékának okoz valamilyen szintű nehézséget.
A megkérdezett tanárok nagy többségének az olyan kiadások kigazdálkodása is komoly anyagi megterhelést jelentettek, mint a ruházkodás, a művelődési-kulturális tevékenységek valamint a nyaralás.
