Ma délelőtt egy budapesti lépcsőházban támadt rá volt barátnőjére egy 38 éves férfi a police.hu tájékoztatása szerint. A késelő férfi elmenekült a helyszínről, a 25 éves áldozat kórházban küzd az életéért.

A rendőrséghez 12 óra 10 perckor érkezett bejelentés, a járőrök egy órán belül elfogták az elkövetőt egy IX. kerületi társasháznál. A férfi elfogása előtt magában is kárt tett, szintén kórházban ápolják. Emberölés kísérlete miatt folyik ellene nyomozás.

Az ehhez hasonló, súlyos erőszaktevések nőkkel szemben nem példanélküliek, sőt nem is ritkák. A nők és gyermekek elleni erőszak áldozatainak szentelt aloldalunkon számtalan olyan eset olvasható, amikor az áldozat(ok) nem élték túl az ellenük elkövetett erőszakot, cikkeinkben pedig sajnos nagyon gyakran kell beszámolnunk ehhez hasonló súlyos erőszakról. A valóság az, hogy hétről hétre nők és gyerekek sokaságával szemben követnek el embertelen mértékű erőszakot – az esetek nagyrészében – férfiak.

A nők elleni erőszak  rendszerszintű probléma; világunk strukturális felépítettségének része, hogy újra és újra ilyen, és ehhez hasonló tragédiák történnek meg.

Nem lehet elkendőzni ezeket a kirívó erőszakcselekményeket a „kivételesség”, az „egyedi eset” bárgyú képzeteivel.

Most és azonnal kell cselekednünk, hogy ezen a helyzeten változtassunk.

Azonban Magyarországon ma nem a nők elleni erőszakkal szembeni harc a jellemző, inkább a belenyugvás, a megalkuvás, sőt, a nemek közötti egyenlőtlenségek nyílt támogatása. Sokatmondó, hogy továbbra sem ratifikáltuk az Isztambuli egyezményt, sokatmondó a következetes intézményi árulás (hogy az áldozatokat védelmező intézmények magukra hagyják azokat, akiket segíteniük kéne), és sokatmondó, hogy a számtalan lehetséges cselekvés ellenére a kormány nem tesz semmit, hisz valójában a politikai akarat hiányzik erre. A semmittevés  aktívan járul hozzá az erőszakhoz.