A Magyar Suzuki Zrt. esztergomi gyárának – a kecskeméti Mercedes-gyárhoz hasonlóan – várhatóan hetekre le kell állnia, mivel a világszerte tapasztalható chip-hiány miatt nem tudják készre szerelni az autókat – írja a Pénzcentrum.
Noha a kényszerű leállás kétségkívül komoly bevételkiesést okoz az autóipari cégeknek és beszállítóiknak, ennek egy jelentős részét ráterhelik a dolgozókra a magyarországi Munka Törvénykönyve adta lehetőségekkel élve.
Az MT lehetővé teszi ugyanis a munkaidőkeret rendszer alkalmazását, ami azt jelenti, hogy az adott dolgozó által elvégzett munkát csak bizonyos időkerettel kell elszámolni és megfizetnie a munkáltatónak. Vagyis egy adott időszakon belül hiába végez a dolgozó túlórákat, ezeket a munkáltató „lepihentetheti”, vagyis kiadhat pihenőidőket, amik ellensúlyozzák az elvégzett túlórákat.
Telefonon értük el László Zoltánt, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnökét, aki elmondta, hogy noha a nagy autógyártóknál – mint a Mercedes, Suzuki, Audi – is alkalmazzák a munkaidőkeretet, ezekkel a cégekkel még viszonylag korrekt megállapodásokat lehet kötni a kényszerű leállások idején alkalmazott elszámolásokkal kapcsolatban. A beszállítói láncban alacsonyabb szinten elhelyezkedő munkáltatókkal azonban általában már több probléma szokott adódni.
Ezen cégeknél eleve alacsonyabbak a bérek, és sokszor kisebb cégek, melyek alacsonyabb profitrátákkal dolgoznak, és nagyban függnek a végfelhasználó, nagy autógyártók által képviselt kereslettől – vagyis amennyiben az autógyárak leállnak, úgy előbb-utóbb a beszállítóknak is le kell, mivel nem tudják értékesíteni a terméket, és a feszes ellátási láncok miatt a raktárnak sem tudnak termelni.
Ilyen esetekben pedig számos cég „lepihenteti” a munkásokkal a felhalmozott túlórákat, így az időkeret végén, az elszámolásnál nem kell kifizetniük őket, még ha a túlórabér magasabb is lenne, mint az alap órabére a munkásoknak. Ráadásul hiába ad ki a cég pihenőidőt, időpontját a munkások ebben a rendszerben nem maguk választják meg.
Vagyis a mostani kényszerű leállást úgy terheli rá a munkásokra számos cég a szakszervezeti vezető szerint, hogy adott esetben teljesen jogszerűen elmaradhat a korábban ledolgozott túlóradíjak kifizetése, míg az állásidőn csak az alapbért kapják meg. Ez pedig lehet akár a minimálbér is, mivel a feldolgozóiparban jellemzően az alapbér feletti órabérek és bónuszok teszik ki a bérezés jelentős részét. László ugyanakkor azt is elmondta, hogy találkoztak olyan esettel is, mikor a munkáltató még a minimálbért sem fizette ki az állásidőre, ami viszont már törvényellenes.
László azt is elmondta, hogy a munkaidőkeret-rendszer alkalmazásával számos cég megütötte már a bokáját, ugyanis komoly feszültségeket szül a munkások körében, ezért elsősorban a nagyobb vállalatok nem is aknázzák ki teljességükben a törvény adta lehetőségeket. Ami természetesen nem jelenti azt, hogy ne élnének velük olyan szinten, amit még az adott cég dolgozói el tudnak viselni, ez azonban cégenként és dolgozói csoportonként változó.