A koronavírus járvány negyedik hulláma elleni védekezéssel, illetve megelőzésével kapcsolatos javaslatcsomagot publikált a Magyar Tudományos Akadémia honlapján a testület elnöke, Freund Tamás. Szerinte a kívános intézkedések egyikeként a régóta vitatott kötelező regisztrációt is el kellene törölni, de állami anitestmérés bevezetését is javasolja a kormánynak.

A pénteki adatok szerint a beoltottak száma 5 725 336 fő, közülük 5 505 341 fő kapta meg a második oltását is.

Annak érdekében, hogy minél gyorsabban nőjön az oltottak aránya idehaza, Freund szerint

• el kell törölni az oltási hajlandóságot erősen csökkentő regisztrációt;
• bővíteni kell az oltások beadási lehetőségeit;
• tehermentesíteni kell  az oltások ajánlásában és beadásában dolgozó orvosokat;
• államilag támogatni kéne a veszélyeztetettek és az idős korosztály antitestszint-mérését;
• javasolja az elzárt, gyakran szegénységgel küzdő településeken az oltásban való részvétel támogatási lehetőségeinek feltárását és bevezetését;
• vizsgálatok végzését a vakcina visszautasítása okainak jobb megértése, valamint az átoltottság területi, szociális és gazdasági egyenlőtlenségeinek feltárása céljából, majd ezek alapján megtervezett intézkedések végrehajtását;
• a védettségi igazolvány és a maszkviselés előírását a nagyobb tömeget vagy fokozottan érzékeny populációt fogadó, elsősorban zárt terű események látogatásához, amint a járványhelyzet alakulása indokolttá teszi (ez már több európai országban újra gyakorlat, ideértve az éttermek látogatását is).

Freund azt is részletezi továbbá, hogy az Akadémia fontosnak tartja, hogy akik még nem tették meg, minél előbb vegyék fel az első, illetve a második védőoltást. A harmadik oltással kapcsolatban leírják: jelenleg azoknak javasolt, akiknek szervezetében nem mutatható ki ellenanyag, hozzátéve, hogy ennek vizsgálata kiemelten fontos a 60 év felettiek, az immunhiányos vagy csökkent immunitást okozó kórképekben szenvedő betegek és a fertőzésnek fokozottan kitett (pl. egészségügyben dolgozó, közszolgálatot ellátó) állampolgárok esetében. Fontosnak tartják továbbá, hogy a 12–18 éves korosztály tagjai is megkapják a COVID-19 elleni védőoltást (jelenleg a Pfizer és a Moderna vakcinája már megkapta az erre vonatkozó engedélyt). Mivel ismertté vált, hogy a fiatalabbak körében is előfordulnak súlyos, esetenként hosszú távú károsodást okozó COVID-19-kórképek, ennek a kérdésnek fokozott figyelmet kell szentelni – fejtette ki Freund.

A Társaság a Szabadságjogokért még a regisztráció kötelezővé tételekor fogalmazta meg jogi szakvéleményében, hogy szerintünk – bár az értelme vitatható – jogi szempontból elfogadható lehet a regisztrációt az oltás feltételéül szabni. Ez azonban csak akkor lehet jogszerű, ha megfelel az alábbi követelményeknek:

• egyértelmű a regisztráció célja, tehát az, hogy a regisztráció pontosan milyen következményekkel jár, és a nem regisztrálókra milyen szabályok vonatkoznak,
• egyértelmű, hogyan viszonyul egymáshoz a regisztráció és az oltási terv,
• mindenki egyenlően hozzáférhet a regisztrációs felülethez, köztük a hátrányosabb helyzetű csoportok is,
• és egyértelmű az adatkezelés célja, azaz világos, hogy miért gyűjtik a regisztrálók adatait, kinek és miért adját át és ez hogyan szolgálja az oltáshoz való hozzáférést. Annak is egyértelműnek kell lennie, hogy szükség van-e a kapcsolattartási adatokra, és ha igen, ki és milyen célból gyűjti őket.

Hozzátették akkor, hogy ha a kormány a regisztrációt az oltás feltételéül szabja, akkor meg kell teremteni az adatkezelés jogalapját is, ez azonban mindeddig nem történt meg.

(via HVG)