Alkotmánybírósághoz fordult az Utcajogász Egyesület az öregségi nyugdíjminimum összegének emelése érdekében. A hajléktalan és lakhatási nehézséggel küzdő embereknek tizenegy éve ingyenes jogi segítséget nyújtó szervezet szerint az öregségi nyugdíj legkisebb havi összege (28.500 forint) nem biztosítja a megélhetést – írják weboldalukon.

Beadványukban megírták azt is, hogy amíg 2008 január elseje óta ez az összeg változatlan, addig a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján a családok havi megélhetési költsége azóta legalább 40 százalékkal emelkedett. Ráadásul az öregségi nyugdíj minimum képezi a legtöbb szociális ellátási összeg alapját, valamint annak a jövedelemhatárnak is, amely a jogalkotó szerint biztosítja a megélhetést, ezért nem szükséges állami támogatást nyújtani.

„Azzal, hogy a jogalkotó nem emelte a minimális összeget, a rászorulók széles rétegét zárja ki az állami ellátás igénybevételének lehetőségéből”

-írják közleményükben az Utcajogászok.

Szerintük, mivel ez az összeg az élethez szükséges minimális feltétele biztosítására sem elegendő, ezért ellentétes az állam életvédelmi kötelezettségének követelményével, és sérti az Alaptörvény II. cikkébe foglalt élethez és emberi méltósághoz való alapvető jogot.

Kiemelik, hogy reálértéken (tehát azért, hogy jelenleg is ugyanannyi érjen) ez az összeg, a 28500 forint 2020-ban 40221,5 forintnak felelt volna meg.

Idézik az Alkotmánybíróság egy korábbi döntését is, amely szerint

„az államnak be kell avatkoznia, ha az egyén nem képes a maga számára az anyagi értelemben vett méltó életet biztosítani, és az anyagi létminimum alatt él, vagyis az emberi méltóságnak van egy ellátási igényt megalapozó funkciója is.”

Ráadásul úgy vélik, a kormány a nyugdíj minimum méltóságot sértően alacsony szinten tartása nem csupán Alkotmányos jogokat sért, de több, Magyarország által is aláírt nemzetközi egyezménnyel is szembe megy. Ilyen a Módosított Európai Szociális Karta, amely deklarálja a szociális biztonsághoz való jogot és amihez hazánk 2004-ben csatlakozott.

Ebben az országok többek között vállalták, hogy „biztosítják a megfelelő támogatást minden olyan személy számára, aki nem rendelkezik megfelelő erőforrásokkal és nem képes saját ilyen erőforrásokat saját erőből vagy más forrásból, így valamilyen társadalombiztosítási program keretében sem biztosítani”.

„Az egyezményben vállalt kötelezettségek teljesítésének felülvizsgálata során a Szociális Jogok Európai Bizottsága már 2017-ben is azt állapította meg, hogy a támogatások összege nem megfelelő, Magyarország nem teljesíti a vállalt kötelezettségét”

-idézi fel az Utcajogász.

Tegnap jelent meg a hír, miszerint a KSH adataiból az is kiderül, hogy az elmúlt években jóval kisebb ütemben növekedett a magyarországi átlag-nyugdíj, mint az átlagbér, így a tavalyi évre az átlagos nyugdíj alig több mint a felét tette ki az átlagbérnek.

Számszerűen: míg a nettó átlagbér 268 405 forintra emelkedett, addig az átlagos magyar nyugdíj összege mindössze 142 114 forint.

Az elmúlt 20 évben csupán 2009-ben közelítették meg a nyugdíjak az átlagkeresetet, amikor az átlagnyugdíj 93 256 forint volt, s ami az akkori átlagkeresetnek (124 116 forint) 75,1%-át tette ki. A 2009-es átlagkeresete azóta a duplájára nőtt, de ehhez nem igazodtak a nyugdíjak.