Interjút adott Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Magyar Narancs-nak. Az interjúból kiderül, hogy míg korábban miután az intézményvezető jelezte a problémát, egy hosszadalmas folyamat során a helyi népegészségügy, az Oktatási Hivatal és a minisztérium közösen hozott döntést egy-egy iskola bezárásról , addig a szakszervezet meghatározott mutatók alapján az intézményvezetőkre bíznák az iskolák vagy osztálytermek bezárását.

Mire egy ilyen hosszú folyamat végén a minisztérium a bezárás mellett döntött, a járvány már gyakran súlyosan elharapódzott helyben, s ekkora már az is előfordult, hogy a pedagógusok olyan nagy számban betegedtek le, hogy a gyermekfelügyeletet a takarítóra kellett bízni – meséli Totyik.  Ezért nagyobb fokú decentralizálásra, rugalmasságra lenne szükség az iskolai járványkezelésben.

Nem csak a járványhelyzet kezelésében, hanem a tanterv betartásában is nagyobb teret adna a szakszervezet a helyi intézményeknek, tanároknak. Totyik elmondása szerint a digitális oktatás miatt sok helyen több osztályban felzárkóztatásra, ismétlésre lenne szükség, hogy utolérhessék magukat a diákok, amihez a helyi tantervek felfüggesztésére lenne szükség. A minisztérium viszont „minden porcikájával tiltakozik” a PSZ ezen javaslata ellen, sőt, a tanfelügyeletet még magasabb fokozatra is kapcsolta a kormány.

„Ilyen másfél év után értelmetlen a pedagóguson számonkérni a normál tantervi teljesítést, az ellenőrzés ráadásul felesleges adminisztratív terhelést is jelent ebben a nehéz időszakban.” – véli a szakszervezet alelnöke. 

Kérésünkre Komjáthy Anna, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke is elmondta véleményét az iskolanyitásról.

Komjáthy Anna, a PDSZ országos választmányának elnöke szerint a járvány alatt előfordult olyan, hogy úgy döntöttek egyes iskolák, a hosszadalmas procedúrát megkerülve rendelik el a zárást. Volt olyan igazgató, akinek ebből baja lett és volt olyan is, akinek nem – teszi hozzá Komjáthy. Szerinte az esetleges iskolabezárást egészen pontosan meghatározott protokollhoz kéne kötni.

Egyetért abban Totyik Tamással, hogy a tantervet illetően nagyobb mozgásteret kellene biztosítani az intézményvezetőknek, mert a digitális tanítás nem mindenhol volt egyforma hatékonyságú. A szakszervezet azt is szeretné – és minden más eddigi, járvánnyal kapcsolatos ügyben ezt szerette volna; hiába – ha a kormány nem csak az A-, hanem B- és C-terveiről is beszámolna, tehát nem csak azt jelentené ki, hogy nem lesz iskolazárás, hanem a kiszámíthatóság érdekében azt is elmondaná, mi a teendő zárás esetén, hogy lehet rá felkészülni. Erre azért is lenne szükség, mert a virológusok szerint borítékolható a negyedik hullám, ami nagy bizonytalanságot kelt mind a szülőkben, mind a pedagógusokban, mind a diákokban.

Arra a kérdésre, hogy a járványügyi helyzetben is a magyar oktatási rendszer túlzott központosítása tükröződik, a PDSZ elnöke igennel válaszol, bár hozzáteszi, hogy a területi egyenlőtlenségek miatt az iskolák önkormányzati fenntartása sem volt megfelelő, ezért valamiféle „közbenső megoldásra” lenne szükség.