Dr. Tóth Bertalan, az MSZP  társelnöke hívta fel arra a figyelmet Facebook-bejegyzésében, hogy a KSH adatai szerint az elmúlt években jóval kisebb ütemben növekedett a magyarországi átlag-nyugdíj, mint az átlagbér, így a tavalyi évre az átlagos nyugdíj alig több mint a felét tette ki az átlagbérnek.

Számszerűen: míg a nettó átlagbér 268 405 forintra emelkedett, addig az átlagos magyar nyugdíj összege mindössze 142 114 forint.

Az elmúlt 20 évben csupán 2009-ben közelítették meg a nyugdíjak az átlagkeresetet, amikor az átlagnyugdíj 93 256 forint volt, s ami az akkori átlagkeresetnek (124 116 forint) 75,1%-át tette ki. A 2009-es átlagkeresete azóta a duplájára nőtt, de ehhez nem igazodtak a nyugdíjak.

Az átlagnyugdíjak elmaradásához nagymértékben hozzájárul az a 2011-es törvény, amely inflációt követően határozta meg a nyugdíjemelést, és amelynek az lett a következménye, hogy az alacsonyabb nyugdíjban részesülők még inkább elmaradtak a magasabb nyugdíjat kapókhoz viszonyítva.

Stikel János, a Nyugdíjasok Szervezeteinek Somogy Megyei Szövetségének elnöke szerint „noha a kormány folyamatosan azt állítja, hogy a nyugdíjak reálértéke változatlan maradt, a számok azt bizonyítják, csak az átlagnyugdíj feletti ellátást kapók járnak jobban a mostani rendszerrel, a nagy többség viszont nem”.

A nyugdíjasok közötti egyenlőtlenség a koronavírusnak való kitettségben is megnyilvánul. Az Államkincstár adatai alapján összefüggés van a nyugdíjak mértéke és a koronavírusban való elhalálozás között – a járványban elhunyt nyugdíjasok 80 százaléka a 150 ezer forintnál alacsonyabb nyugdíjat kapók köréből került ki.

(via Népszava)