Csak lassan zsugorodik a moratóriumban lévő hitelállomány, a tavaly március előtt folyósított lakossági kölcsönök felét még mindig nem fizetik, írja szombati lapszámában a Népszava.

Tavaly év vége óta mindössze 184 ezer, addig moratóriumban lévő lakossági hitelt kezdtek el törleszteni. Ez azt jelenti, hogy

1,3 milliárd forintot kitevő kölcsönt még mindig nem kezdtek el visszafizetni.

A Magyar Nemzeti Banktól (MNB) kapott adatok szerint a vállalati hitelek közül 20 ezer került ki december óta a moratóriumból, mintegy 40-45 ezret továbbra sem képesek törleszteni.

A jegybanki adatok arról árulkodnak, hogy a teljes lakossági hitelállomány 35, a vállalati kölcsönök 22 százalékát – ez együttvéve mintegy 4900 milliárd forint – nem törlesztik.

Ám a helyzet még ennélis súlyosabb, ha a moratóriumra ténylegesen jogosultak körét vesszük szemügyre: a tavaly március 18. előtt folyósított lakossági hitelállomány 49, a vállalati hitelállomány 35 százaléka áll még mindig moratórium alatt.

Ez pedig tavaly év végéhez képest mindössze 3-5 százalékos változás, figyelmeztet az újság: akkor a moratóriumra jogosult lakossági kölcsönök 52, a vállalati hitelek 40 százalékát nem fizették.

„Azok nagy többsége tehát, aki a tavaly tavaszi induláskor élt a moratórium lehetőségével, az elmúlt másfél évben végig benne is ragadt, hiszen az ügyfelek 40-50 százaléka már akkor kilépett. Bár a moratóriumot bármikor ott lehet hagyni, és újra is lehet kérni, az ismét fizetők száma csak lassan növekszik. Májusban 1,2 millió lakossági ügyfél és 25-30 ezer cég még mindig nem törlesztett” – írja a Népszava.

Mindez a hitel visszafizetésének határidejét jelentősen kitolja.

Elporlasztott törlesztőrészletek

Áprilisban arról írtunk, hogy azok, akik éltek a hitelmoratóriummal, ha 10 hónapig nem fizették a kamatokat, akkor nem 10 hónappal nő meg a hitelük futamideje, hanem akár 13-14, egyes esetekben 25-30 hónappal is, s erről igen kevesek szereztek tudomást.

Ennek az oka az, hogy az úgynevezett haladék alatt meg nem fizetett kamat elporlasztott törlesztőrészleteit kell majd a későbbiekben úgy törleszteni, hogy az ügyfeleknek a haladék után sem emelkedhet meg a havi törlesztőrészletük, ezért sok hónapra elosztva jönnek ki a rémisztő számok.

Ez a hatás egyszerűen a később megfizetett kamat hatása. Ráadásul, akinek változó kamatozású hitele van, és a moratórium alatt változott volna a kamata, ott a változást (mostanában inkább emelkedést) is figyelembe kellett venni.

A „csodafegyver”

Abban, hogy a moratóriummal élők nem értették meg pontosan a szabályokat, leginkább a kormányzat és Magyar Nemzeti Bank (MNB) a ludas.

Varga Mihály pénzügyminiszter a Világgazdaságnak adott interjújában így beszélt a kormányzati intézkedésről:

„[a gazdaság megerősítésére szánt összegek jelentős tétele] „az Európában kivételes hosszúságú, 15 hónapos hitelmoratórium, amely a hossza mellett abból a szempontból is példátlan, hogy automatikusan jár az érintetteknek, nem kell külön kérvényezni.”

Ugyancsak szuperlatívuszokban beszélt a moratóriumról Tállai András is, Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára.

Szerinte „különlegesen nagy segítség, hogy hat hónappal meghosszabbították a fizetéskönnyítő lehetőséget, mert így a magyarországi hiteladósok 15 hónapon át tartó könnyítéshez jutottak”.

A moratóriumot szintén „csodafegyvernek” adta el Orbán Viktor miniszterelnök is, aki decemberben örömmel jelentette be, hogy fél évvel meghosszabbítható a fizetési haladék. S ugyancsak bejegyzést szentelt a hitelmoratórium jótékony hatásainak a járványhelyzetet ismertető kormányzati honlap.

Mi lesz a moratórium után?

Az Orbán Viktor miniszterelnök által tavaly március közepén elrendelt általános törlesztési moratóriumot eredetileg tavaly év végén oldották volna fel, de a többszöri kormányzati hosszabbítás miatt az adósoknak szeptember végig még biztosan nem kell fizetniük.

Hogy azután mi lesz, egyelőre nem tudni, a kormány mindenesetre nemzeti konzultációt indított az ügyben. Az is elképzelhető, hogy egészen a következő országgyűlési választások végéig fennmaradna a moratórium valamilyen formája.

A bankok adatai alapján tavaly a moratóriummal élő ügyfelek 23 százalékának csökkent 30 százalékot meghaladó mértékben a jövedelme. Igaz, a bankok konkrét megkeresései során kevesen jelezték, hogy fizetési nehézségei adódnának a moratórium megszűnése esetén.

(Népszava, MTI, Portfolio, Mérce)