Az amerikai hadsereg és a haditengerészet több zászlóaljának mintegy 3000 katonáját vezényelték ki szombaton, hogy megkezdjék az afgán fővárosból, Kabulból a külföldiek és a sérülékeny helyiek kimentését a várható tálib offenzíva elől.
A Talibán hadműveletei során elszigetelt főváros amerikai diplomatái utasítást kaptak az érzékeny dokumentumok megsemmisítésére, a városba érkező több ezer fős amerikai kontingens megkezdte a repülőtér védelmének kiépítését, és az evakuáció megszervezését.
A Reuters amerikai hírügynökség értesülései szerint egy további gyalogos dandár áll készen, hogy az észak-karolinai Fort Bragg-ből Kuvaitba szállítsák, hogy szükség esetén fedezni tudják az evakuációt gyorsreagálású erőkként.
Az amerikaiakkal párhuzamosan az Egyesült Királyság is megkezdte a maga evakuációs műveletét, mintegy 600 katonával. A rövid időre kivezényelt brit alakulatok a saját állampolgáraikat helyezik majd biztonságba. Péntek óta további országok, így Spanyolország, Dánia, Norvégia és Hollandia is megkezdte a követségi dolgozóinak evakuálását.
Kanada bejelentette, hogy az első afgán menekülteket szállító gépek már leszálltak Torontóban, így az általuk vállalt 20 ezer menekülő befogadása megkezdődött, között női vezetők és kormánytisztviselőké.
Un autre ✈️arrivé auj., un autre groupe d’Afghans maintenant en sécurité au 🇨🇦.
Ça fait chaud au coeur de les voir atterrir ici, et de pousser un soupir de soulagement en commencant leur nouvelle vie. Ns continuerons à travailler fort pour évacuer le plus d’Afghans possible. pic.twitter.com/Zp5AEbzfSi— Marco Mendicino (@marcomendicino) August 13, 2021
Miközben amerikai védelmi minisztériumi tisztviselők figyelmeztettek egy Kabul elleni tálib hadművelet megkezdődésére, Antonio Guterres ENSZ-főtitkár pénteken kijelentette, hogy az afganisztáni helyzet kezd teljesen kicsúszni az ellenőrzés alól. A főtitkár arra szólította fel a feleket, hogy tegyenek meg mindent a civilek védelmében.
A május óta tartó, és az elmúlt hetekben egyre intenzívebbé váló harcok miatt eddig mintegy 400 ezer afgán lakos kényszerült elhagyni az otthonát, sokan pedig a most még relatív biztonságot nyújtó, de egyre inkább fenyegetett Kabulban keresnek menedéket, ami egy esetleges ostrom során akár katasztrófához is vezethet.
Hasonló amerikai kimenekítési hadműveletre a történelem során sor került Saigonban is, amikor a vietnami háború utolsó napjaiban, 1975 április 29-én és 30-án a fővárosból menekülő mintegy 7000 amerikai és dél-vietnami polgárt evakuált az amerikai hadsereg és a tengerészet. Az „Erős Szél Hadműveletet” (Operation Frequent Wind) az észak-vietnami néphadsereg előrenyomulása, és Saigon ostromgyűrűbe zárása után kezdték meg.
Mi történik Afganisztánban?
Az országban a 2001-es invázió óta állomásozó amerikai erők utolsó alakulatainak kivonása zajlik éppen, miközben Afganisztán több mint kétharmada már a szélsőséges iszlamisták kezére került. A fővárost a lázadóknak a legutóbbi napok hadmozdulataival sikerült teljesen elszigetelni.
Ahogy nyomulnak előre a tálibok, úgy látnak napvilágot egyre-másra az általuk elkövetett rémtettek: korábbi kormányzati alkalmazottak elleni megtorlóakciók, tömeges kivégzések, lefejezések, fiatal lányok elrablása és házasságra kényszerítése.
Pakistan’s security forces stand by as people gather to cross at the Friendship Gate crossing point in the Pakistan-Afghanistan border town of Chaman, Pakistan. More scenes as Afghan civilians flee the Taliban offensive: https://t.co/lqqToZeS7N 📷 Abdul Khaliq Achakzai pic.twitter.com/AleaqCzZC1
— Reuters Pictures (@reuterspictures) August 12, 2021
Tracey Van Heerden, a Norvég Menekültügyi Tanács regionális igazgatója nagyszabású humanitárius válság kialakulására figyelmeztetett pénteken.
„Családok harcolnak egymással az ételért. Tartunk tőle, hogy ez az állapot egyre több helyen üti majd fel a fejét, méghozzá példa nélküli sebességgel.”
A heves harcok miatt megnövekedett az esélye egy nagyobb menekültválságnak is. Mintegy 400 ezer civilt üldöztek el otthonából az év eleje óta az országban, csak május óta 250 ezret.
„A helyzet jelenleg minden jelét mutatja egy humanitárius katasztrófának, illetve egy nagyobb éhínség-hullámnak.”
– erősítette meg a Reutersnek Thomson Phiri is, az ENSZ Világélelmezési Programjának tisztviselője.
