Inkább órákat várt az úgynevezett líbiai partiőrség hajójára az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) hajója a Földközi-tengeren egy bajbajutott, menekültekkel teli csónak közelében, ahelyett, hogy a közelben tartózkodó, teljesen felszerelt Sea-Watch 3 hajót értesítette volna.

A katasztrófa-közeli helyzet ráadásul Málta tengeri mentési zónájában állt elő, az EU határvédelmi szerve ennek ellenére a menekülteket Líbiába szállíttatta vissza, ahol semmi sem garantálja a legalapvetőbb biztonságot sem.

A Sea-Watch nevű embermentő civil szervezet jelentése szerint az ő hajójuk csak mintegy 5 tengeri mérföld távolságban volt az esettől, de még értesítést sem kaptak a Frontextől. A „mentési műveletet” a Sea Watch felderítő repülőgépe, a Seabird fedezte fel, és értesítette a Sea Watch 3 legénységét, ám mire a hajó a helyszínre ért, a bajbajutottakat már átpakolták a líbiai hajóra, és megkezdték visszatoloncolásukat az észak-afrikai országba.

A szervezet emlékeztetett rá, hogy minden nem biztonságos országba történő visszatoloncolás nemzetközi jogot sért. Líbiában évek óta polgárháború dúl, a „líbiai partiőrségként” magukra hivatkozó  – és az embercsempészeket is segítő – fegyvereseket nem igazán lehet hivatalos partiőrségnek hívni, még ha ők maguk így is hivatkoznak saját hajóikra.

Nem egészen egy hónapja számoltunk be mi is egy esetről, amikor ugyanezen úgynevezett „partiőrség” hajója tüzet nyitott egy menekültekkel teli bárkára, majd megpróbálta felborítani azt.

Július közepén jelent meg a Nemzetközi Migrációs Szervezet (International Organization for Migration – IOM) jelentése, melyből kiderül, hogy 2021 első felében megduplázódott a halálos áldozatok száma a Földközi-tengeren menekülők körében. Idén júliusig 1146 ember fulladt a tengerbe, tavaly ugyebben az időszakban ez a szám 513, 2019-ben 674 volt.

A Frontex működését vizsgáló EU-s bizottság néhány hete kiadott jelentése szerint súlyos hibák találhatók a szervezet működésében. A 15 év alatt 19-szeresére emelt költségvetésű határrendészeti szerv nem vizsgálja ki a menedékkérőkkel szemben elkövetett jogsértések ügyeit, csupán kikéri azokról a tagállamok véleményét és készpénznek veszi azt. „Választ kértek a [görög] kormánytól, és amikor a kormány letagadta a [visszalökéseket], az ügy lezárult” – meséli Tineke Strik, zöld EP-képviselő az Égei tengeren tapasztalt problémákról.

A másik legfőbb probléma maga a vezetés mikéntje. Fabrice Leggeri, a francia belügyminisztérium illegális migrációért felelős volt vezető tisztviselője, 2015 óta a Frontex főigazgatója. Leggeri kritikusai szerint centralizálta hatalmát az ügynökségben, és máig nem vett fel 40 alapjogi megfigyelőt, amint az az uniós jog előírja.

A tavalyi évben ráadásul világra került egy felvétel, amelyen a Frontex hajója szándékosan hullámot vert az Égei tengeren, hogy így lökje vissza a menekültek gumicsónakját. Újságírói nyomozások alapján legalább öt másik ehhez hasonló eset történt.