Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Vízszennyezés és strandbezárás után újabb halpusztulás borzolta a kedélyeket a Velencei-tónál

Ez a cikk több mint 3 éves.

A júniusi tömeges halpusztulás után a múlt héten újra nagy számban borították haltetemek a Velencei-tavat, a múlt hét végére ráadásul szennyezettség magas foka miatt a fürdőzők elől is el kellett zárni a strandokat. 

A Pecaverzum horgászmagazin számolt be arról, hogy pénteken újabb haltetemekről készült képek jelentek meg a Velencei-tó Horgászai Facebook-csoportban. A lap helyi horgászoktól származó információi szerint a kék alga terjedésével függhet össze a jelenség. A portál által megkérdzett szakértő már korábban felhívta a figyelmet, hogy további komoly problémákra lehet számítani. 

A Mércén is beszámoltunk a júniusi halpusztulás idején, hogy Magyar Horgászok Országos Szövetségének szakvéleményének szerint  a kevés csapadéktól a vízszint lecsökkent, a hűvös tavaszi hónapoktól pedig a halak ívási ideje későbbre tolódott, így hirtelen telt meg élettel a tó. Az ívástól legyengült halak pedig nem bírták elviselni, hogy a melegben elszaporodó algák lecsökkentették a víz oxigénszintjét. A relatív oxigénhiány kialakulásában döntő szerepet játszott a hirtelen felmelegedés, a napsütés hatására berobbanó algaállomány éjszakai oxigénfogyasztása és a szélcsendes időjárás is.

A Pecaverzum megkérdezte az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivőjét az újabb halpusztulásról, akik azonban azt mondták, egyelőre tudnak az ügyről, hivatalos bejelentés hozzájuk még nem érkezett ezzel kapcsolatban. 

Mindeközben csütörtökön a déli parton négy standot is bezáratott a Fejér Megyei Kormányhivatal a vízminőség romlása miatt: a Drótszamár Park és Kemping Strand, a Velence Resort & Spa, az Agárd Napsugár Strand és a Gárdony Tini Strand sem fogadhatott vendégeket a hétévégen. A kormányhivatal pénteken azt közölte, a tó vizének minőségét a strandolók egészségének védelme érdekében folyamatosan vizsgálja a népegészségügyi főosztály. A négy fürdőhely esetében a legutóbbi minták a szennyezőanyag-határértékek túllépését mutatták.

Azt is írták: társszervek bevonásával soron kívül vizsgálják az okokat, különösen azt, hogy a hétvégi esőzések következtében az esetlegesen túlterhelődött csatornarendszerből juthatott-e a tóba szennyeződés.

Hétfőn már azt közölte a Fejér Megyei Kormányhivatal, hogy két egymást követő vízmintavizsgálat eredményei szerint is határérték alatti a szennyeződés mértéke a Velencei-tóban, így ismét fürdésre alkalmas a tó vize. A tájékoztatás szerint az elvégzett vízminta vizsgálatok eredményeinek ismeretében a Fejér Megyei Kormányhivatal ismét fürdésre alkalmasnak nyilvánította a Velencei-tó vízét, amiről az üzemeltetőket is soron kívül értesítette, így a szennyezésben korábban érintett strandok újra kinyithatnak a tónál. A jelenlegi eredmények szerint nem igazolt, hogy a szennyvíz a csatornarendszerből került volna a tó vizébe.

A Fejér Megyei Kormányhivatal saját közlése szerint  „továbbra is kiemelt figyelemmel kíséri a Velencei-tó vízminőségének alakulását, valamint folytatódnak a korábbi szennyeződés eredetét feltáró vizsgálatok”.

A tó kálváriájával a Matolcsy György jegybankelnök publicisztikáit is gyakorta közlő Növekedés.hu is terjedelmesebb írásban foglalkozott vasárnap. A portálon megjelent riport szerint a fürdőturizmus a halpusztulások miatt tényleg komoly mélyütést szenvedett a Velencei-tónál, és sok büfés is aggasztónak látja a kokronavírus-járvány miatt egyébként is megtépázott ágazat helyzetét. Mindezek mellett a turizmus várhatóan összességében így semfog beszakadni idén a tónál,

azonban ami a probléma ökológiai vonatkozását illeti, az élővilágot és a természeti egyensúlyt már most komolyan veszélyezteti a vízhiány krízise.

A riport szerint a Velencei-tavi madárrezervátum területén lesújtó képet láthat, aki arra jár, miután bár nád maga egyelőre rendben van, azonban a víz gyakorlatilag teljesen eltűnt a tónak erről a részéről.

Július elején a Válasz Online közölt hosszú anyagot arról, hogy a tó nyugati medencéjét drasztikusan érintette a vízhiány, összességében pedig a víz 44 százaléka eltűnt a Velencei-tóból két év leforgása alatt.

A Növekedés.hu szerint rövid távon a Székesfehérvár melletti karsztvíztározókból fogják várhatóan pótolni a tó vizét, azonban ez hosszú távon nem megoldás, mert a tározó állandó lecsapolása a megyeszékhely vízellátását veszélyeztetné. Ennél tartósabb alternatívát kínálhat a Császár-víz állandó vízfolyás mentén lévő két tározó, a Zámolyi tározó és a Pátkai tározó felújítása és használhatóvá tétele.

(Pecaverzum, Növekedés.hu, Népszava, Válasz Online)