A Deutsche Wellének nyilatkozott tavaly a Pegasus-botrányban érintett izraeli biztonsági cég, az NSO. Ekkor a pár napja a magyarországi újságíró-megfigyelésekkel is kapcsolatba hozott kémszoftver gyártója fogadkozott, hogy „lépéseket tettek” annak érdekében, hogy megelőzzék termékeiknek visszaélésszerű felhasználását, többek között emberi jogi szabályrendszer bevezetésével és az ENSZ ajánlásainak figyelembe vételével.
A cég szóvivője akkor azt is közölte, hogy akár le is kapcsolhatnak olyan rendszereket, amelyekről bebizonyosodik, hogy szembemennek ezekkel a szabályokkal.
Az elköteleződéssel szemben viszont már akkor többeknek kétségei támadtak.
Danna Ingleton, az Amnesty International technológiai csoportjának vezetője úgy fogalmazott a bejelentésre, hogy az NSO-csoportnak több részletet kéne megosztania az újonnan bevezetett szabályairól annak érdekében, hogy meg lehessen győződni arról, hogy a korábbi visszaéléseket orvosolták.
„Miközben elviekben jó, hogy van emberi jogi szabályrendszerük, és az emberi jogok fontosságáról beszélnek, kellene látnunk azt is, hogy ezekből a szavakból hogyan lesznek tettek. Egyelőre semmilyen bizonyítékunk sincs arra, hogy ez az emberi jogi szabályzat megváltoztatta volna a cég viselkedését (…)”
– nyilatkozott akkor Ingleton.
A DW emlékeztetett arra is, hogy tavaly még Izraelen belül is éppen 30 személy folytatott pert az NSO Group ellen, többek közt az ottani emberi jogi csoportok képviselői is. A pernek az a célja, hogy a cég exportengedélyét bevonassák, amit az izraeli védelmi minisztérium bocsájt az NSO rendelkezésére.
Vasárnap írta meg a Direkt36 a Telexen 17 lap közreműködésével megvalósított nemzetközi projektjük alapján, hogy többek között két kollégájukat, Panyi Szabolcsot és Szabó Andrást is megfigyelte valószínűleg a magyar kormány egy okostelefonokra telepíthető kémszoftverrel, amivel gyakorlatilag a készüléken található valamennyi információt ki lehet nyerni
A lap munkatársai több mint 300 megfigyelt személyt találtak.
Mármint Magyarországon, a lista több mint 50 ezer telefonszámot tartalmaz a világ számos országából, többnyire olyanokból, melyeket nem a sajtó- és személyes szabadságjogok határozott érvényesüléséről ismerni, így például azerbajdzsáni, szaúd-arábiai, indiai és marokkói számok is vannak rajta. Az Unióból ugyanakkor csak magyar számok kaptak rajta helyet.
A szoftver Magyarországon azután jelent meg, hogy a magyar és izraeli kormányok között magas szintű találkozók zajlottak 2017-ben és 2018-ban, gyártója pedig azt állítja, hogy kizárólag kormányoknak értékesíti, így erős a gyanú, hogy a megfigyelés mögött a magyar kormány áll.
A magyar telefonszámok megfigyelése azután szaporodott meg, hogy Czukor József egykori hírszerzőtiszt, akkor éppen a miniszterelnök főtanácsadója személyesen tárgyalt Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel 2018 februárjában.
A programot gyártó NSO szerint a nemzetközi botrányt kirobbantó Forbidden Stories jelentése tele van téves feltételezésekkel és megalapozatlan elméletekkel, amelyek kétségeket vetnek fel a források megbízhatóságával kapcsolatban. Az NSO határozottan tagadja a jelentésben állítottakat, és rágalmazási pert fontolgat, igaz ilyen eddig még nem indult.
Az NSO azt is közölte, hogy kémszoftverüket csak és kizárólag „ellenőrzött kormányoknak” értékesítik. A jelenlegi botrány során azonban olyan országok nevei merültek fel vásárlókként, mint például Mexikó, ahol 2000 óta 120 újságírót gyilkoltak meg (csak tavaly kilencet), vagy éppen Szaúd-Arábia, aminek isztambuli konzulátusán a legnagyobb valószínűség szerint élve darabolták fel Dzsámál Hasogdzsit, az Egyesült Államokba emigrált szaúdi újságírót.
Az ellenzék a nemzetbiztonsági bizottság összehívását kezdeményezte tegnap a lehallgatási botrány miatt, a legnagyobb hazai újságírószervezet, a MÚOSZ tiltakozik a sajtósok megfigyelése ellen. Novák Katalin miniszter szerint viszont az egész csak „sajtóhír”, Halász János az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának alelnöke pedig úgy nyilatkozott:
„A Belügyminisztérium vezetői rendszeresen beszámolnak az Országgyűlés illetékes bizottságai előtt a titkosszolgálatok információgyűjtő tevékenységéről, ezeken valamennyi parlamenti párt képviselteti magát. A baloldali sajtóban megjelent hírek megalapozatlanok és pusztán a politikai hangulatkeltést szolgálják, ezért nem indokolt a nemzetbiztonsági bizottság ülésének összehívása. Magyarországon a nemzetbiztonsági szervek maradéktalanul betartják a törvényeket, működésük során mindig a jogszabályoknak megfelelően járnak el. Azt várjuk el tőlük a továbbiakban is, hogy minden törvényes eszközzel védjék meg Magyarország biztonságát, jogos érdekeit.”
