Törölte a kormány a civil szervezetek adományozóinak bejelentési kötelezettségét, derült ki a péntek este megjelent Magyar Közlönyből, vette észre a hvg.hu. A július 1-jén, egyik napról a másikra bevezetett rendelet két hétig volt érvényben, ez idő alatt a gyakorlatban nem is lehetett alkalmazni.
A megjelenését követően több civil szervezet, köztük a Mérce is, tiltakozását fejezte ki a jogszabállyal szemben, ugyanis azzal, hogy listázzák a támogatók neveit, elrettenthetik az embereket az adományozástól, így a szervezetek tevékenysége is veszélybe kerülhet. A rendeletet, amilyen gyorsan bevezették, gyakorlatilag olyan gyorsan el is törölték, azonban kétséges, hogy mindez a civil szervezetek nyomásgyakorlására történt.
Lehetséges, hogy a kormány nem gondolta át az egyik napról a másikra meghozott rendeletet. Pár nappal annak megjelenését követően, Orbán Balázs miniszterelnökséget vezető államtitkár bejelentette, hogy mégis lehet névtelenül adományozni 500 ezer forint alatt, és ,,a nagyobb összeget adományozók esetében erősödik az átláthatóság követelménye”.
A rendelet mellesleg a kormányhoz közeli alapítványokat is érintette volna, melyeknek akár több százmilliós összegekről kellett volna beszámolniuk, feltüntetve az adományozóik nevét.
Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója a hvg.hu-nak elmondta, a felcsúti focicsapatot működtető A Felcsúti Utánpótlásért Nevelésért Alapítvány, például 2011 óta már majdnem 28 milliárd forint támogatást kapott. Az adományozókról eddig semmit nem lehetett tudni, azonban a szakértő szerint a támogatók között a ,, NER színe-javát megtaláljuk, Orbán Viktor apjának cégétől kezdve a Szíjj László-féle Duna Aszfalton át szinte a teljes Mészáros-birodalomig”.
Több kormányközeli szervezet is jelentős összegeket szerez adományokon keresztül. A Nézőpont Intézet Alapítvány 2020-as bevétele például 90,9 millió forint volt, ennek nagy részét, 88,5 millió forintot pedig adományokból gyűjtött össze, melyeket meg nem nevezett „belföldi vállalkozásoktól” kapott.
A Századvég alapítványának, a Századvég Politikai Iskola Alapítványának bevétele 2020-ban meghaladta a 4 milliárd forintot, amiből 33 millió forint volt a támogatás. A hvg.hu szerint a beszámolójuk alapján ebből az összegből 25 millió forintot a Bethlen Gábor Alapkezelő adott nekik egy Civil Információs Centrum működtetésére.
Ott van még a kormányközeli civil szervezet, a CÖF, amely 2020-ban 85 millió forint támogatást kapott, az összeg bevételeinek felét tette ki. A hvg.hu valamennyi szervezetet megkérdezte a névtelen adományozás tiltásának bevezetéséről, amire szinte ugyanazt a választ adták: a törvényt be fogják tartani. Erre tehát végül nem kerül sor, hiszen tegnap este a kormány visszavonta a rendeletet.
Ligeti szerint a jogszabály végrehajtása is problémákba ütközött volna, ugyanis annak alapján az adományozó nevét kellett volna megadni, de egy név beírása az azonosításra nem elég. A szakértő szerint
„erre az egészre nehéz mást mondani, minthogy itt semmiféle átláthatóság nem volt cél, csak az, hogy el lehessen mondani, hogy gond van a civilek átláthatóságával, de a kormány rendet rak”.
A kormány nem először próbált „rendet rakni” a civilek között. 2017-ben egy olyan törvényt fogadott el, melynek értelmében azon szervezeteknek, amelyek egy év alatt 7,2 millió forintnál több pénzt kapnak külföldről, viselniük kellett a „külföldről támogatott szervezet” címkét, illetve név szerint be kellett számolniuk róla, hogy kik a külföldi támogatóik.
A törvényt az Európai Bíróság összeférhetetlennek nyilvánította az uniós joggal, így a kormány kénytelen volt azt visszavonni idén májusban. Egy új civiltörvény is született, mely a civilek szerint szintén problémás. Ennek értelmében a legalább 20 millió forinttal gazdálkodó szervezeteket kétévente ellenőrzi az Állami Számvevőszék. A névtelen adományozást betiltó rendelet ezt a jogszabályt egészítette volna ki.
