Az Európai Bizottság 875 millió euróra, azaz ∼300 milliárd forintra büntette a BMW-t, a Volkswagent (és a Volkswagen csoport alá tartozó Audit és Porschet) valamint a Daimlert, mert közös megegyezéssel, egymással összejátszva késleltették azokat a technológiai újításokat, amelyek csökkenthetnék a dízelüzemű autók káros nitrogén-oxid kibocsátását.

A büntetés javát, 502 millió eurót a Volkswagennek kell megfizetnie, még annak ellenére is, hogy 45 százalékos kedvezményt kapott a nyomozókkal való együttműködéséért cserébe. A fennmaradó 373 millió eurót a BMW-nek kell megfizetni. A Daimler teljes mentességet kapott, mert elsőként ismerte el az üzleti kartell létezését.

Ez az első alkalom, hogy a Bizottság egy műszaki fejlődéssel kapcsolatos összejátszást kartellnek minősített. A bírság akár precedensértékű is lehet.

Ezt a vélekedést a Volkswagen reakciója is megerősítette, mivel szerintük „a Bizottság új igazságügyi területre lépett, mert a műszaki együttműködést először kezeli trösztellenes szabályok megszegéseként”.

Az ügy nem kapcsolódik közvetlenül a 2015-ös Volkswagen-botrányhoz, amikor fény derült arra, hogy az autógyártócég meghekkelte a dieselmotorjait, hogy átmenjenek a légszennyezettségi teszteken. Annyiban viszont mégis kötődik hozzá, hogy a 2015-ös botrány rámutatott az európai törvények betartatásának hiányaira, arra, hogy a versenyelőny megőrzése érdekében a nemzetállamok nem forszírozták a meglévő autógyártásra vonatkozó légszennyezettségi törvényeket, az EU pedig nem lépett közbe – most ez változhat.

Eredetileg a Bizottság egy benzines autókban alkalmazható szűrőtechnológia késleltetésével is vádolni szerette volna a gyártókat, de elegendő bizonyíték hiányában erről a vádról lemondott. A Volkswagen a fellebezést fontolgatja.