A Fidesz a keresetek növekedésével is számoló vegyes indexálásról az inflációkövető nyugdíjemelésre áttérve csak az elmúlt 6 évet alapul véve többszáz milliárd forint forrást vett el a nyugdíjasoktól – írja az Orbán-kormány nyugdíjpolitikáját élesen bíráló közleményében a Nyugdíjas Szervezetek Együttműködési Tanácsa (NYUSZET).
A nyugdíjas szervezeteket tömörítő tanács emlékeztet: a rokkantnyugdíjak és a nyugdíjazás rugalmasságának megszüntetése, a nyugdíjjárulék-plafon eltörlésével történő milliós nyugdíjak megteremtése és a legkisebb nyugdíjak 28 500 forinton tartása, valamint a bérek és a nyugdíjak közötti különbségek növelése az elmúlt 12 év kormányzásának eredménye.
A szervezet elvárja, hogy 2022-től ismét a vegyes indexálás legyen a nyugdíjszámítás alapja, valamint követeli, hogy még ezen a nyáron biztosítson a kormány – azonnali intézkedésként – az átlag alatti nyugdíjból élők számára egyszeri minimum 50 ezer forintos soron kívüli juttatást.
Az inflációkövető nyugdíjemelés igazságtalanságára az elmúlt évek adataival igyekszik rávilágítani a szervezet:
- 2016-ban a vegyes indexálással számolt 4,2%-os emelés helyett az infláció szerinti és az évközbeni emelés együttesen 1,6%;
- 2017-ben 7,5% helyett 2,4%;
- 2018-ban 7,1% helyett 3%;
- 2019-ben 7,4% helyett 3,4% volt a nyugdíjemelés.
2020-ban 9,7%-kal emelkedtek a nettó fizetések 2019-hez képest, a nyugdíjak átlaga viszont csak 4%-kal nőtt, „miközben arra sem voltak képesek, hogy a legrászorultabb nyugdíjasoknak legalább egyszeri támogatást biztosítsanak” – emlékeztet a NYUSZET.
Miközben kiemelkedő mértékben drágulnak az élelmiszerek, 2021-ben 3%-os nyugdíjemelést állapított meg a kormány, amit júniusban egy 0,6%-os emeléssel egészített ki.
Csakhogy áprilisban és májusban ennél magasabb, 5,1%-os volt az infláció, de az előző 5 hónap is átlagosan mintegy 3,9%-ra rúgott.
„Szégyen, hogy úgymond a költségvetést hitelezik a nyugdíjasok, amit a kormány csinál az cinizmus és kicsinyesség, miközben becsapja az embereket”
– fogalmaz a nyugdíjas szervezet, mely szerint a kormány sokkal többet vesz el, mint amennyit ad.
Mint arra korábban is számos alkalommal felhívták a figyelmet,
a fizetésemelések és a nyugdíjemelések közötti szakadék miatt az idősek relatív elszegényedése tapasztalható, és mivel hosszú távon az árak a fizetőképes kereslethez alkalmazkodnak, a nyugdíjasok abszolút elszegényedése sem kizárható, az elszabadult infláció pedig a kisnyugdíjasokat sújtja leginkább.
A NYUSZET azt követeli, hogy a jövőben gazdaság eredményeiből is részesüljenek a nyugdíjasok úgy, hogy folyamatosan csökkenjen a nettó fizetések és átlagnyugdíjak közötti különbség, valamint, hogy a nyugdíjemelések mértékét igazítsák a valósághoz, „és azt ne utólag szeletelve, hanem kellő időben és megfelelő mértékben finanszírozzák meg.”
