Orbán Viktor miniszterelnök 2019-es évértékelő beszédében bejelentette, hogy 2022-re, vagyis a következő választás évére a szegénység felszámolásáért folytatott küzdelem jegyében megvalósítják a teljes bölcsődei ellátást. Szél Bernadett független országgyűlési képviselő annak nézett utána, hogy áll most a kormány ezzel az ígérettel.

A képviselő szerint nem túl jól, és habár még hátra van az évből néhány hónap, nehéz lesz ledolgozni a lemaradást.

A képviselő szerint a 2019-es 49 ezer férőhellyel szemben 70 ezerre lenne szükség, ahogy a kormányzati tervben is szerepelt. Azonban a férőhelyek bővítésének volumene alapján nem látszik, hogy sikerülne időre létrehozni a plusz 21 ezer férőhelyet. A kormány jelentősen eltért az előre meghatározott ütemezéstől, ugyanis

• 2019-ben tízezer helyett 1506 férőhelyet hoztak létre,
• 2020-ban ötezer,
• 2021-ben pedig hatezer új férőhelyet kellett volna átadniuk.

Ezzel szemben a képviselő szerint 2020. májusában 50 208 hely volt, vagyis 19 ezret kellene létrehozni, aminek véleménye szerint „sok esélye, valljuk be, nincs„. Az elmúlt években egyébként volt bővülő tendencia bölcsődei kapacitás terén, legdinamikusabban azonban a 7-8 fős mini bölcsődék fejlődtek.

A mini bölcsődék tipikusan nem azok a nagy, állami vagy önkormányzati intézmények, melyek képesek lennének tömegek számára ingyenes elhelyezést biztosítani, ami azt jelenti, hogy a szegényebb családok azok, akik kisebb eséllyel találnak helyet a gyerekeiknek.

A képviselő ezekre a kisebb intézményekre is kitér, mint írja,

„2017-től átalakult a gyermekellátás rendszere, megjelentek a mini bölcsődék is, a családi napköziket pedig átnevezték családi bölcsődéknek. Ha ekkortól nézzük az új férőhelyek számát, az is nagyon kevés, 3733 db 2017 és 2020 között.„

Részletes adatokat is közöl a férőhelyek alakulásáról:

„Nem én lennék, ha nem kértem volna ki a részletes adatokat is a KSH-tól — azokat is, amiket nem írnak bele a jelentésekbe. Ezekből azt látni, hogy 2020-ban a 3 éven aluli gyermekek 17,9 százaléka számára volt elérhető férőhely. Férőhely hiányában 3244 kisgyermek bölcsődei felvételét utasították el. 2380 településen közel 60 ezer gyermek számára nem volt helyben elérhető napközbeni ellátás. A bölcsődék 62 százalékában kértek bölcsődei gondozási díjat a szülőktől — figyelem, ezt 2012-ben a Fidesz vezette be — és ez összesen 181 618 gyermek fizetős bölcsődei ellátást jelenti.„

Az államnak alapvető feladata lenne a gyerekek ingyenes ellátása, azonban – noha a politikai akarat Orbán 2019-es beszéde alapján látszólag megvolt – a gyakorlati megvalósítás terén jelentősen elmarad a tervekből.

Az intézményi ellátások közül jelenleg az 1070-ből 423-ban (350 bölcsőde, 73 mini bölcsőde) kérnek a szülőktől térítési díjat a gondozásért.

Ugyanakkor azt is érdemes megjegyezni, hogy az évértékelőben Orbán nem említette szó szerint az ingyenes ellátást, azonban a szöveg szerint

„Lesz minden gyereknek bölcsőde, óvoda, iskola, étkezés és tankönyv is.”

Ami arra enged következtetni, hogy – akárcsak a tankönyvek esetében – a bölcsődei ellátást is térítésmentes szolgáltatásként képzelte el a miniszterelnök.

Megkerestük Szűcs Viktóriát, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnökét, aki szerint úgyszintén valószerűtlen, hogy a kormány 70 ezer férőhelyet teremt 2022-re.

Szűcs közölte velünk, hogy

„Az elmúlt 15 év átlagában a tapasztalat az, hogy egy év alatt átlag kb. 1.000 – 1.500 valódi új férőhely tud létesülni. Bár vannak évek, amikor csoportlétszám emeléssel (2010) vagy átnevezéssel (2017) statisztikailag öt-hatezerrel megugrottak a bölcsődei férőhelyek, de ezek a lépések nem jártak tényleges új férőhelyek építésével. Így, az elmúlt időszak tapasztalatai alapján továbbra sem látjuk reálisnak a 21 000 új férőhely létesítését 2022-re.”

Utalt 2018-as, „Szegény az, aki már ígérni sem tud” című nyilatkozatára, mivel a 2022-re, 21 ezer új bölcsődei férőhely létesítését célul kitűző terveket hasonló okokból túl optimistának tartották a 2018-as bejelentés pillanatában.

A szakszervezeti vezető szerint

„Amíg a bölcsődei férőhelyfejlesztés ilyen mérsékelt ütemben zajlik, addig a jelenlegi szakembergárda mellett jelentkező munkaerőbeáramlás a vidéki nagyvárosokban elegendőnek tűnik. Budapest és a bölcsődei férőhelyekkel még nem rendelkező települések ez alól kivételek. Hiszen a fővárosban nagy a munkaerő elszívás, ami egyes esetekben a kerületek között egyfajta versenyt idéz elő a dolgozókért. Illetve problémát jelenthet a szakemberhiány vidéken, olyan településen, ahol eddig nem működött bölcsőde, de most létesítenének.

Így amennyiben a 21 ezer férőhely továbbra is cél, a szakemberek utánpótlására a jó minőségű képzések érdekében meg kell erősíteni a képzőhelyeket, másrészt további inflációkövető béremelésre van szükség nem csak a szakdolgozók, hanem minden bölcsődei dolgozó számára. Hangsúlyozom, minden dolgozó számára, hiszen azon dolgozók, akik a bölcsődei háttérmunkát biztosítják, évek óta kimaradtak a bérintézkedésekből (kivéve minimálbér emelés), ami bérfeszültséget és feladatellátási zavarokat generál több esetben.”