Számos problémát és bizonytalanságot okoz az egészségügyben a márciusban életbe lépett új egészségügyi szolgálati jogviszony. Míg a szakdolgozók fele felmondana a méltatlan bérek, az egyre növekedő munkaterhek és a rossz bánásmód miatt, a béremelésben ugyan részesült, az új szerződés által ugyanakkor sok szempontból hátrányosan érintett orvosok körében is növekszik az elégedetlenség.
A Magyar Orvosi Kamara ezért Kásler Miklós emberi erőforrások miniszteréhez fordult levélben, ismertetve az új jogviszony miatt fennálló problémákat és az azokra adható megoldási lehetőségeket.
A kamara szerint az egyik sarkalatos probléma az ügyelet finanszírozása, amely jelenleg egyszerre áttekinthetetlen és érthetetlen, így értelmezése intézményenként eltérhet, valamint igazságtalan és nem motiváló, így nem garantálja az ügyelet ellátás folyamatos biztosíthatóságát.
A rendszer bonyolultsága és átláthatatlansága miatt a rendes munkaidő terhére elrendelt órák, illetve az ügyelet utáni pihenőidő elszámolása nem egységes a különböző intézményekben. Emellett általános felháborodást keltett a 70%-os óradíj kérdése is: az orvosok méltatlan igazságtalanságnak élik meg azt, hogy az ügyeletben, túlmunkában töltött idő díjazása kevesebb, mint a normál munkaidőben töltötté.
„Az ügyelet díjazása az alapbérhez kötött, így a díj semmilyen arányosságot nem tartalmaz a feladatellátás nehézségével, felelősségével, az ügyeleti terheléssel és az ellátó hely progresszivitási szintjével, az ügyeletek legnagyobb mértékben a rezidenseket és fiatal-középkorú szakorvosokat terhelik, leginkább ők viszik hátukon a rendszert, és ez pont őket nem motiválja ügyelet vállalására”
– írja a MOK.
A kamara kiemeli azt is, hogy az összeférhetetlenség kérdése továbbra is nyitott, nem jelent meg ugyanis az az új egészségügyi jogviszonyról szóló törvényben ígért kormányrendelet, ami a betegeknek a köz- és magánellátásban való kezelését szabályozza.
Így most a hatályos törvényszöveg bizonyos (első sorban speciális betegségben szenvedő) betegeket kizár a közellátásból.
De probléma jelentkezik akkor is, ha valaki NEAK-finanszírozott magánszolgáltatónál kezelt egy beteget, ebben az esetben ugyanis nem folytathatja az ellátást állami intézményben. Megemlíti továbbá a kamara, hogy a másodállások engedélyezése nem történt meg, a részletszabályok hiányában pedig nem tudja sem a szolgáltató, sem az orvos tervezni a jövőjét.
Mivel az új jogviszonyról szóló törvény a nem szabályozott kérdéseket a Munka Törvénykönyvéhez utalja, a jelenlegi szabályozás a korábbi, közalkalmazotti jogviszonyhoz képest több ponton hátrányosan érinti az orvosok szabadságát is.
Az elhúzódó veszélyhelyzet megnehezítette a továbbképzési kötelezettségek teljesítését is. Ennek oka a MOK szerint kettős: egyrészt a meghirdetett továbbképzések, konferenciák személyes részvétellel való megtartása lehetetlenné vált, és az online formára való átállás a szervezők részéről is időigényes folyamat volt. Másrészt az orvosok a fokozott munkaterhelés, a gyakran kiszámíthatatlan munkabeosztás, átvezénylések miatt a megtartott továbbképzéseken, pontszerző konferenciákon sem tudtak megfelelő arányban részt venni.
A MOK szerint ugyan a 90 napos türelmi idő, a kötelező szintentartó tanfolyamok online elérhetősége és a szabadon választható online tanfolyamokon szerezhető pontok számának felemelése érdemi segítség ennek a problémának a kezelésben,
„de az elhúzódó veszélyhelyzet, a kollégák kimerülése, valamint az egészségügy újraindítása miatt várható többletfeladatok sokaknál nem teszik reálissá a továbbképzési pontok hivatalos határidőig történő teljesítését.”
A kormány emellett úgynevezett praxisközösségekbe terelné az orvosokat, a MOK szerint azonban elfogadhatatlan, hogy 5 háziorvosi vagy házi gyermekorvosi praxishoz csak egy fogorvosi praxis csatlakozhat. „Ez minden szakmai indok nélkül fogorvosok tömegét zárja el a minőségibb ellátás és magasabb jövedelem elől” – fogalmaz a MOK.
A szervezet szerint bár az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény számos hibáját korrigálták a veszélyhelyzet alatt kihirdetett kormányrendeletek, illetve az ezeken alapuló OKFŐ-utasítások, „de ahhoz, hogy az egészségügy újraindítása és működése zavartalan legyen, még számos, az ellátókat foglalkoztató problémát kell rendezni.”
