Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Most megtudtuk, miért kellett annyi stadiont építeni

Ez a cikk több mint 2 éves.

Habár a magyar válogatott teljesítményét az országos média egyhangúlag kimagaslónak értékelte a szerdai esti Münchenben játszott meccsen a labdarúgó-Európa-bajnokságon, a stadiongyártás lényegét sokkal inkább a miniszterelnök ezt követő Facebook posztja adta vissza a legjobban. Ugyanis mint kiderült, nagyon szuper új eszközei az identitáspolitikának.

A tegnapi meccs amúgy is felfokozott politikai klímában zajlott, miután az UEFA kedden elutasította Dieter Reiter müncheni polgármester városi tanács nevében leadott kérését arra, hogy szivárvány színben világítsák ki a városi stadiont a magyarok elleni szerdai mérkőzés idejére, a múlt hét kedden elfogadott, és szerdán aláírt homofób módosítókkal teletűzdelt „pedofil-törvény” elleni tiltakozás jeléül. A testület azzal indokolta a döntést, hogy  ezzel a mérkőzés politikai kontextusba kerülne. Orbán Viktor is reagált az UEFA döntésére, arra kérte a német politikusokat, hogy fogadják el az UEFA tilalmát, amely értelmében nem lehet szivárványszínekkel megvilágítani a müncheni Allianz Arénát a német–magyar meccs ideje alatt.

Orbán szerint ugyanis „az, hogy a müncheni, vagy bármely más európai stadion szivárványszínekben világít-e, nem állami döntés”.

Ezzel párhuzamosan még az UEFA döntésének napján megindult a stadionok nemzeti színűre világításának szervezése a német–magyar mérkőzés idejére. Az akciót Kubatov Gábor a Fidesz pártigazgatója és a Fradi a klub elnöke hirdette meg Facebook oldalán, ahol arra kérte többi klubvezetőt, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéshez. A Telex írása alapján, az akcióhoz csatlakozott az MTK , amelynek a szintén fideszes, Deutsch Tamás az elnöke, valamint a debreceni klub is, amelynek pedig a fideszes vezetésű debreceni önkormányzat a tulajdonosa.

A végeredményről Orbán Viktor tegnap este közölt egy igen látványos kollázst, amiben országszerte különböző stadionok borultak nemzeti színbe.

Ez talán még egy szép szurkolói gesztus is lehetne a fociklubok részéről, ha nem lengené körbe a az egészet a politikai indíttatású erőfitogtatás. Az üzenet világos:

Amit nem szabad a müncheni polgármesternek, azt lehet a fideszes vezetésnek.

A focinak tehát nemhogy nincs köze a politikához, de a stadionok egyfajta kommunikációs eszközökké lényegültek az identitáspolitika harcában, melyet eddig a kormány és a Magyar Labdarúgó Szövetség oly szigorúan ítélt el. Az igazság azonban az, hogy nem letérdelni is ugyanolyan politikai üzenet, mint kiállni a rasszizmus ellen. Az is politika, ha egy sportkommentátort azért rúgnak ki mert nem ért egyet a rendszerrel, az pedig végképp politika, ha a fideszes pártelitnek osztják le az ország fociklubjait. Igaz marhasokat kellett rááldozni belőle az adófizetők pénzéből, de megérte, mert mi sokkal több és színesebb stadionnal tudtuk megüzenni Münchennek, hogy a magyarok nem félnek.