Megnyerte Szél Bernadett független országgyűlési képviselő azt a pert, amelyet még tavaly októberben indított az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényt megalapozó döntés-előkészítő anyagok és hatástanulmányok nyilvánosságra hozásáért, azokat ugyanis nem akarta kiadni másképp a Kásler Miklós vezette Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI).

A képviselő korábban úgy vélekedett, azért titkolja az EMMI, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényt milyen szakmai előkészítés és hatásvizsgálat alapozta meg, mert abból például kiderülne, hogy a másodállás egy tollvonással való megtiltásával, a magán- és közellátás közti választás kikényszerítésével és az orvosok akár két évre történő átvezényelhetőségével hány orvos hagyhatja el az állami ellátást, hány rendelő, kórház zárhatja be a kapuit és hány beteg maradhat ellátás nélkül.

• hány és milyen szakterületen dolgozó orvos, ápoló, egészségügyi dolgozó felállását, hány szakrendelő, kórházi osztály bezárását kalkulálta be a kormány;
• milyen hosszú távú terv része ez a törvény, számolnak-e kórházbezárásokkal az általuk okozott orvoshiányra hivatkozva;
• és milyen hatással számolt a kormány a betegellátásra, a betegek egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésére – lásd endometriózisban szenvedő nők tb-finanszírozott ellátásból való kvázi kizárása, jelenleg ugyanis a törvény szabta gátak miatt, amennyiben egy endometriózissal élő nő magánpraxisban keres fel orvost, akár egyetlen, kezdeti vizsgálatra is, a továbbiakban nem lesz lehetősége, hogy a TB által támogatott formában, állami ellátásban részesüljön, mert az orvosok immár nem vihetik át a betegeket magánpraxisukból az állami ellátásba. Mivel a legtöbb specialistához magánúton jutnak el a betegek, az új törvény hatálya alatt immár súlyos százezrekbe, sőt akár több millió forintba is kerülhet az egészségügyi ellátás.

Bár a törvényt a kormány soha nem látott orvosbéremelésként emlegeti, a dolgozói érdekképviseletek szerint valójában még az orvosoknak sem érte meg aláírni, hiszen az átalakítás a munkáltatónak a feljebb említett többletjogokat adó, a munkavállalók jogait pedig megnyirbáló jogviszony bevezetésével járt. A szakdolgozók, ápolók, asszisztensek esetén pedig óriási konfliktusforrás, hogy ők semmilyen kompenzáló béremelést nem kaptak, miközben az új jogszabály  számukra pont ugyanolyan hátrányos, mint az orvosoknak.

Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény mindemellett azt is megtiltja, hogy a hatálya alatt kollektív szerződést kössenek az érdekképviseletek a  munkáltatóval, illetve az érvényes kollektív szerződéseket ez év január elsejével megszüntette egy  kormányrendelet. Emellett a sztrájkjogot is korlátozza azzal, hogy a munkáltató helyett a kormánnyal kötött megállapodáshoz köti annak gyakorlását. Éppen ezért a szakszervezetek ombudsmani felülvizsgálatot kértek.