Indiában több mint 230 újságíró hunyt el koronavírusban, akik munkavégzés közben fertőződtek meg, ahogy a járványhelyzetet dokumentálták. A kormány azonban még mindig nem ismeri el őket frontvonalban dolgozóknak.
Az országban jelenleg is tartó második hullámban naponta 3 újságíró hunyt el koronavírusban, írja a Deutsche Welle. Az Új-Delhi székhelyű Észleléstudományi Intézet kutatásai alapján Indiában az első hullámban áprilistól decemberig bezárólag 56 újságíró vesztette életét a járványban, a második hullámban, április és május között azonban már 171-en estek áldozatul a vírusnak.
A járványhelyzetről tudósító újságírók különösen is ki vannak téve a fertőzés veszélyének, ugyanis munkájuk során kórházakat és krematóriumokat látogatnak, hogy helyszínről számoljanak be a történésekről.
Ennek ellenére az ország nagy részében még mindig nem ismerik el őket frontvonalban dolgozóknak. Pedig ez azért lenne különösen fontos, mert az ebbe a kategóriába tartozó dolgozók a vakcinázásban prioritást élveznek.
Shahid Abba az Indiai Sajtóklubb elnöke a Deutsche Wellének elmondta, a arra kérték a kormányt, hogy deklarálja frontvonalban dolgozóknak az újságírókat, de a hatalom felől síri csenddel találkoztak. Az ügyben több médium és szakmai szervezet is a kormányhoz fordult, eddig eredménytelenül. Abhinandan Sekhr a Newslaundry egyik alapítója szerint a helyszínről tudósító riportereknek és újságíróknak már mindenképp meg kellett volna kapniuk a vakcinát.
Egyes jelentésekből az is kiderül, az újságírók magas halálozási arányához az is hozzájárult, hogy a szakmabeliek nem kaptak időben egészségügyi ellátást. Indiában a második hullám során összeomlott az egészségügyi ellátás, a kórházak pedig folyamatos oxigénhiánnyal küzdenek, amely rengeteg áldozatot követelt a keleti országban.
Egyes államokban már elfogadták az újságírók frontvonalban dolgozó besorolását, mint például Pandzsábban és Madhya Prades-ben. Azonban itt is csak az állami akkreditációval ellátott médiumok élveztek prioritást az oltási sorrendben, amelyek csak egy kis létszámú, kiváltságos újságírói kört takarnak, akik többnyire a kormány álláspontját közvetítik. A Network of Women in Media India (NWMI) beszámolója alapján az újságírók többségének, különösen a vidéki területeken nincs hozzáférése megfelelő védőfelszereléshez és folyamatosan a bércsökkentéstől és munkahelyük elvesztésétől félve kell dolgozniuk.
A Riporterek Határok Nélkül felmérése alapján India jelenleg a sajtószabadság rangsorában a 142. helyen szerepel a 180 vizsgált ország közül.
Magyarországon habár nincsenek ilyen egészségügyi kockázatnak kitéve az újságírók, a járványhelyzetről való tudósítást a kormány egyéb módszerekkel lehetetleníti el. A jelenlegi szabályok szerint az orvosok és ápolók nem beszélhetnek szabadon a nyilvánosság előtt és interjút sem adhatnak, miközben a sajtó munkatársait nem engedik be a kórházakba, így nem tudunk beszámolni arról, mi történik valójában. Ezek az intézkedések pedig nem egyszer öncenzúrához vezetnek és gátolják a szabad és független tájékoztatást.
