Az országgyűlés Népjóléti Bizottsága szerdán nem vette tárgysorozatba az endometriózissal élők helyzetének javítását célzó törvényjavaslatot, melyet Szél Bernadett független képviselő nyújtott be.

 Ahogy a független képviselő Facebook-posztjában fogalmazott, a Bizottság kormánypárti tagjai „letartózkodták” a javaslatot.

Így a képviselő hiába mondta el, milyen fontos és sokakat érintő ügyről van szó, a kormánypárti tagok túlsúlya miatt nem volt meg a megfelelő számú bizottsági tag egyetértése ahhoz, hogy országgyűlési vitára, majd esetleg elfogadásra kerüljön a javaslat. Szél Youtube-videót is közzétett az ülésről.

Szél posztja szerint bevitte a bizottsági ülésre az endometriózissal élők helyzetének rendezését követelő 33 422 aláírást tartalmazó íveket is, azonban ez sem segített. Következő lépésként Kásler Miklóst, az Emberi Erőforrások Miniszterét fogja meglátogatni az összegyűjtött támogató aláírásokkal.

Mint írta,

„33422 támogató aláírást vittem be és tettem le szó szerint az asztalra. (Nézzétek meg a videót! ) Azzal, hogy nem álltak mellénk, komoly hibát követtek el, és én biztosan nem fogom annyiban hagyni az ügyet. Magyarországon a tb-nek állnia kell az endometriózisban szenvedők kezelését. Mindenkiét. Ilyen ügyekért adózunk, nem látványberuházásokért. A következő lépés az, hogy viszem az egész stócot a miniszternek. Nem engedek.”

A képviselő által benyújtott javaslat a tavaly elfogadott, egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény módosítását célozza. Ez az, amit a kormány többek között a hálapénz visszaszorításával, a dolgozók helyzetének rendezésével és a magán- és állami egészségügy szétválasztásával reklámozott, mint rég várt reformok megvalósulását.

Azonban ahogy a törvényjavaslat indoklásában is írja a képviselő, az új szolgálati törvény számtalan állampolgárt és egészségügyi dolgozót hozott lehetetlen helyzetbe összeférhetetlenségi szabályaival. A kormány pedig az elmúlt hónapokban véleménye szerint hónapok óta adós a kivételek köréről rendelkező rendelet megalkotásával.

Jelenleg ugyanis a törvény szabta gátak miatt, amennyiben egy endometriózissal élő nő magánpraxisban keres fel orvost, akár egyetlen, kezdeti vizsgálatra is, a továbbiakban nem lesz lehetősége, hogy a TB által támogatott formában, állami ellátásban részesüljön, mert az orvosok immár nem vihetik át a betegeket magánpraxisukból az állami ellátásba. Ez azért problémás, mert ahogy a javaslat is fogalmaz,

„Mindez egyebek mellett azt eredményezte, hogy az egyes különleges szakértelmet igénylő betegségeket kezelő, de magánpraxist választó orvosok pácienseinek nem lehet ezentúl a társadalombiztosítás által finanszírozott módon egészségügyi szolgáltatást nyújtani, például a több százezer nőt érintő endometriosis kezelése érdekében, amennyiben a páciensek – akár csak a legelső vizsgálat keretében – magánellátást vettek igénybe. Mivel a legtöbb specialistához magánúton jutnak el a betegek, az új törvény hatálya alatt immár súlyos százezrekbe, sőt akár több millió forintba is kerülhet az egészségügyi ellátás.”

A képviselő korábbi posztjában is felhívta a figyelmet arra, milyen sok embert hozott lehetetlen helyzetbe a kormány a nem kellőképpen átgondolt szabályozással, idézve a témában gyűjtött aláírások indoklásából is többet, melyek rávilágítanak, személyesen hogyan látják helyzetüket az érintettek.

Mint korábbi cikkünkben mi is írtuk, az endometriózis valóban népbetegség, a fogamzóképes magyar nők (15-45 év közöttiek) 10-15 százalékát, azaz körülbelül 180-240 ezer nőt érint – ráadásul 10 évvel ezelőtt még csak 5-10 százalékos gyakorisággal fordult elő ez a betegség az érintett korcsoportban.

Arra is felhívtuk a figyelmet, hogy micsoda visszásság az, hogy a családbarátnak nevezett kormány nemhogy a nők helyzetének javításáért nem tesz keresztbe egy szalmaszálat sem (ami egyébként nőgyűlölő politikáját figyelembe véve nem meglepő), de még a meddőséget okozó endometriózisban szenvedő százezreknek sem segít.

Ráadásul a probléma nem újdonság, már korábban is éveket kellett várniuk az érintetteknek az állami ellátásban a műtétre, ami magánellátásban több százezres, milliós nagyságrendű összegekbe is kerülhet.

A helyzet rámutat a magyar egészségügy azon problémájára is, hogy számos speciális ellátás nem, vagy csak nagyon korlátozottan érhető el az állami egészségügyben, így még ha valakit el is látnak, évekig várhat mire sorra kerül. Eközben a magánellátás menekülőutat jelenthet a tehetősebbek számára, miközben nagyon súlyos anyagi terhet róhat arra, akik még éppen megengedhetik maguknak.

Valóban adott lehetőséget visszaélésekre a rendszer, amiben magánból állami ellátásba vitték pácienseiket az orvosok. Ennek kiküszöbölése érdekében azonban az állami ellátást kellene fejleszteni elsősorban, hogy a betegeknek ne kelljen magánellátást igénybe venniük, már az első vizsgálatokhoz sem.