Míg a baromfi farmok és állattenyésztő gazdaságok száma az Európai Unióban – a később csatlakozó Horvátországot nem számítva – 2005 és 2016 között 3,4 millióval, 5,6 millióra csökkent, addig az állattenyésztés bővült, írja átfogó elemzésében a Guardian.
A kisebb farmok és mezőgazdaságok számának drasztikus csökkenése mögött az elhibázott uniós agrárpolitika áll.
Az európai uniós baromfi és vágóállat piacot mind kevesebb, de nagyobb, sokkal intenzívebb gazdálkodást lehetővé tevő gazdaságok uralták el. Ám nem csak az állattenyésztő gazdaságokról van szó: az egész agráriumra érvényes, hogy a kisebb farmok eltűnnek. Az Európai Unióban 2005 és 2016 között az összes gazdálkodási típus száma csökkent: 14,5 millióról 10,3 millióra esett vissza a gazdaságok száma.
A fokozott termelést – amely azzal jár, hogy nagyobb állatállományt gyűjtöttek össze kisebb számú gazdaságban, amelyek közül a legtöbb nagyüzemi létesítmény –, csak még tovább gyorsult az EU közös agrárpolitikájának (CAP) elfogadása után, amely 1962-es bevezetése óta uralja az európai mezőgazdaságot.
A CAP támogatási rendszerből a legnagyobb gazdálkodók részesülnek a leginkább: a 40 milliárd eurós közvetlen támogatás mintegy 80%-át a gazdálkodók mindössze 20%-a kapja meg.
Janusz Wojciechowski uniós agrárbiztos elismerte, hogy a CAP korábbi változatai hatalmas felfordulást okoztak az európai mezőgazdaságban. „Az EU-ban 4 millió gazdaságot vesztettünk el, s ebben a közös agrárpolitika volt a hibás, amely az ipari mezőgazdaságot támogatta a kis- és közepes gazdaságok rovására”, nyilatkozta a Guardiannek.
Az EU által a héten előterjesztendő CAP-reformok olyan intézkedéseket tartalmaznak majd, amelyek arra ösztönöznék a gazdákat, hogy több helyet hagyjanak a vadon élő állatoknak, hogy elfogadják az ökológiai előírásokat, és hogy kevesebb vegyszeres műtrágyát és növényvédő szert használjanak.
Ám ez meglehet már kevésnek fog bizonyulni.
Ezek a reformok megállíthatják a kisgazdaságok kivéreztetésének egy részét az EU-ban, de a kisgazdaságok talpra állása egyre valószínűtlenebbnek tűnik.
Franciaországban, Németországban és Hollandiában 2005 óta az állattartó- és baromfigazdaságok több mint egyharmada eltűnt. Franciaországban 2005 és 2016 között közel 120 ezer baromfigazdaság ment csődbe, Németországban pedig közel 36 ezer farm veszett el.
A CAP hatása azonban az újabban csatlakozott tagállamok esetében a leglátványosabb: Bulgária az állatfarmok 72%-át, Magyarország 48%-át, Lengyelország 54%-át és Szlovákia 72%-át veszítette el.
Míg a régi EU-tagállamok körében a kisgazdaságok számának csökkenése évtizedek óta tart, az új csatlakozók valóságos mezőgazdasági katasztrófát éltek át.
Az Egyesült Királyságban a 2005 és 2016 közötti 12 éves időszakban 25%-os volt a csökkenés, 2005 és 2016 között 45 500 állattenyésztő gazdaság és baromfi farm szűnt meg. A veszteség több mint 110 000 farm volt az 1990-es 319 000 gazdasághoz képest.
A CAP, amelyet a második világháborút követően hoztak létre azzal a szándékkal, hogy elősegítse Európa élelmiszerellátását, az egyre intenzívebb és iparosított gazdálkodási módszereket jutalmazta.
A gazdákat arra ösztönözték, hogy minden áron több élelmiszert állítsanak elő, gépesítsenek, több vegyszeres műtrágyát és növényvédő szert használjanak, és a mezőn tartott nyájakat és csordákat nagyüzemi gazdaságokba tereljék.
Ez azzal is járt, hogy a falvak kiürültek, s mind többen költöztek a városokba.
Az élelmiszertermelés nőtt, de a környezet helyrehozhatatlanul károsodott.
Az Európai Madárszámlálási Tanács szerint az EU-ban a farmok környezetében élő madarak száma három évtized alatt a felére csökkent. A rovarpopulációk száma is zuhant: Németország védett területein az elmúlt 25 évben háromnegyedével csökkent a számuk, Angliában pedig 2000 és 2009 között 58%-kal csökkent a lepkék száma a mezőgazdasági területeken.
Az Európai Unióban az állatfajoknak csak az egynegyede rendelkezik jó természetvédelmi tanusítással, és a kulcsfontosságú élőhelyek 80%-a rossz vagy kifejezetten rossz állapotban van az európai környezetvédelmi felügyelőszerv szerint.
