Egész Európában a magyarok várnak legnagyobb számban a járvány miatt elhalasztott műtétekre és vizsgálatokra, írja a G7. Mindeközben pedig úgy tapasztalják az egészségügyi érdekvédelmi szervezetek, hogy elmaradoznak az új egészségügyi szolgálati törvényben foglaltak miatt a szolgálati elismerések is.
Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a múlt pénteken jelentette be, hogy csütörtöktől újraindulnak a nem sürgős beavatkozások, amelyek a járványok miatt hónapok óta halasztódtak.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) várólista-adatbázisa alapján tudható, hogy egyes kategóriákban a várakozók száma meghaladja az ötezret: csípő- vagy térdprotézis beültetésére például 6050-en, illetve 7288-an várnak, szürkehályog-műtétre pedig több mint 11 ezren.
Az Eurofund hétfőn közzétett felméréséből az is kiderül, hogy Magyarországon a megkérdezettek több, mint 36 százaléka nyilatkozta azt, hogy az elmúlt 12 hónapban elhalasztották valamilyen vizsgálatát. Az unió teljes lakosságát figyelembe véve a megkérdezettek ötöde (21 százalék) számolt be arról, hogy a járvány miatt nem tudott valamilyen egészségügyi szolgáltatást igénybe venni – rajtunk kívül Portugáliában és Lettországban volt a legmagasabb az egészségügyi ellátásra várók aránya a lakosságon belül.
Hasonlóan nyilatkozott a Klubrádiónak Mihályi Péter egészségügyi közgazdász, a Corvinus egyetem tanára.
Szerinte a jelenlegi helyzet egyik oka, hogy a járvány kitörésekor súlyos korlátozásokat vezettek be, amelyek súlyosan érintették az embereket (kórházi ágyak tömegeit ürítették ki, 65 éven felüli orvosokat tiltottak el a pályától, és jelentősen lecsökkentették a kapacitásokat). Ám utólag azt lehet mondani, hogy bár nagy volt a pánik, az egészségügyi politika rossz irányba ment el.
Most viszont nagyobb probléma, hogy súlyos a létszámhiány az egészségügyben, főleg az ápolók és orvosok körében.
„A kormányzat olyan mértékben titkolózik, hogy nem ismerjük a valós helyzetet. Így bírálni sem lehet. Tavaly elhangzott, hogy 50 százalékos kapacitással működik az egészségügy, de hogy most mi van, sejtésünk sincs. Ezek a számok csak a minisztériumban állnak a rendelkezésre”.
Mihályi szerint az Eurofund felmérését azért nehéz komolyan venni, mert ha az embereket megkérdezik telefonon vagy e-mailben, mondanak valamit, ám azt nehéz pontosan felidézni, hogy a 12 hónap alatt milyen egészségügyi beavatkozások maradtak el.
„Ezek önmagukban nem különösebben drámai számok. De ha tudnánk, hogy hány dialízis, onkológiai műtét maradt el, az lenne drámai”.
A szakértő szerint Magyaroroszágon ugyanis nagyon sokat járunk orvoshoz, most pedig kényszerből valamennyit visszafogtunk ebből – az olyan beavatkozásokból, amelyek nem jelentenek létszükségletet. Ám Mihályi szerint „az élet úgyis át fogja alakítani a folyamatot”, például azzal, hogy egyre többen fordulnak majd a magán egészségügyi szolgáltatók felé.