Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón ismertette a gazdasági válságenyhítő intézkedéseket, ahol többek között arra is kitért, hogy a kormány 23 milliárd forint összegű támogatási keretről döntött, melyet az önkormányzatok között fognak szétosztani. A miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a támogatásokat nem politikai döntések alapján fogják majd elosztani, Karácsony Gergely főpolgármester azonban ennek ellenkezőjét állította Facebook posztjában, melyben a kormány kompenzációs tervére reagált.

A támogatással a kormány eredetileg az önkormányzatokat kárpótolta volna a helyi iparűzési adó tavaly decemberi megfelezése miatti bevételkiesésért, ám a főpolgármester szerint ez csak töredéke annak az összegnek, amitől megfosztották a budapesti vezetést. Orbán Viktor miniszterelnök még tavaly év végén jelentette be a kormány, „gazdaságvédelmi” intézkedéseit, melyek közül az egyik a kis- és középvállalkozások, valamint az egyéni vállalkozók iparűzési adójának a felére csökkentése volt. Ehhez a miniszterelnök azt is hozzátette, a 25 ezer fő alatti települések „a kormánytól támogatást kapnak, a nagyobb önkormányzatok pénzügyi helyzetét pedig egyenként tekintik át”. A miniszterelnök döntését sokan az ellenzéki vezetésű önkormányzatokkal szembeni politikai bosszúként értékelték, mely komoly indulatokat váltott ki. A nagyléptékű bevételkiesést azonban a csütörtökön bejelentett kompenzációs intézkedések sem képesek pótolni.

Karácsony szerint a kormány úgy jelentett be 23 milliárd forintos támogatást, hogy csak Budapestet a decemberi döntéssel több mint 31 milliárd forintos bevételtől fosztotta meg.

A főpolgármester szerint ráadásul a fideszes nagyvárosokat ,,rögtön megszórták” több mint 15 milliárddal, azonban ebből a pénzből ellenzéki vezetésű városoknak akkor sem jutott. Karácsony azt is elmondta, hogy a mai döntésről is előbb értesítették a helyi Fidesz-szervezeteket, mint a megválasztott ellenzéki polgármestereket.

A főpolgármester szerint a megvonások ellenére a kormány a lakosságtól is több pénzt szed be a válság idején. Elmondta, 2020 első negyedévében a lakossági befizetések 689 milliárd forintot tettek ki, ez az elvonás 2021 első negyedévére 750 milliárd forint fölé nőtt. Szerinte a gazdaságvédelemre szánt pénzek mintegy háromnegyedét azonban „a kormány nem a gazdaság talpraállítására, nem szociális támogatásokra, hanem saját hatalmi céljaira és klienseinek gazdagodására költötte”.

A Mérce a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnökét is megkereste a ma bejelentett kompenzációs tervvel kapcsolatban. Dr. Gémesi György elmondta, a 23 milliárd alig a töredékét képezi az önkormányzatok összesített bevételkiesésének. A felére csökkentett iparűzési adó miatt ugyanis összesen 100 milliárd forinttól estek el az önkormányzatok. A MÖSZ elnök szintén valószínűsíti, hogy a támogatások nagyrésze a kormánypárti városvezetéshez kerül majd, nem érti azonban, hogy a 23 milliárdos keretösszeget mi alapján tartják méltányos és arányos kompenzációnak az önkormányzatokkal szemben.

,,Ez nem ajándék pénz, ez az elvett pénz részbeni visszaadása. 100 milliárdból adnak vissza 23-at.”

Az, hogy bizonyos feljesztéseket a kormány támogat, szerinte pozitív, viszont azokból a pénzekből az önkormányzatok nem tudnak olyan alapvető szolgáltatásokat nyújtani, mint a közvilágítás, a gyerekek közétkeztetése és egyéb szociális szolgáltatások biztosítása.

Szerdán a Fővárosi Kormányhivatal közleményében adta hírül, hogy jogellenes, lakosságot érintő díjemelések miatt kilenc budapesti önkormányzattal szemben indított eljárást. Nyolc budapesti kerületi önkormányzat (I., IV., VII., VIII., IX., XI., XIV., XVIII. kerületek) és a Fővárosi Önkormányzat a kormányhivatal szerint figyelmen kívül hagyta a kormány azon rendelkezését, miszerint 2021 végéig nem növelhetik a lakosság terheit.

Budapest Főváros Kormányhivatala az összes fővárosi kerület döntéseit megvizsgálta, ez alapján azonban csak a fent felsorolt, ellenzéki vezetésű önkormányzatoknál állapította meg a jogszabály megsértését.

A jogszabályellenes döntések a kormányhivatal szerint parkolási díjakat, lakbéreket, kommunális adót, anyakönyvi, gyermekétkeztetési és közterület-használati díjat is érintenek, áll a közleményben. Hozzátették, hogy a kormányhivatal ezért összesen tizenhárom törvényességi eljárást indított.