A koronavírus a fogyatékossággal élő emberek

életét is megváltoztatta.

A fogyatékossággal élő emberek közül is

sokan megbetegszenek,

vagy elvesztik a munkájukat a korlátozások miatt.

Emellett a fogyatékossággal élő emberek

több okból is nagyobb veszélynek vannak kitéve,

mint a nem fogyatékos emberek.

Ezek az okok például,

hogy sok fogyatékossággal élő ember

• zsúfolt intézményekben él
• nem jut hozzá a megfelelő egészségügyi ellátáshoz.

Cikkünk első részében azt írtuk le,

hogy milyen hatással van a koronavírus-járvány

az értelmi fogyatékossággal élő emberek életére

Magyarországon.

Ha szeretnéd elolvasni a cikk első részét,

kattints ide.

Ebben a cikkben a nemzetközi tapasztalatokról írunk.

Azokról a nehézségekről,

amik minden országban hasonlóak.

Megemlítjük azt is,

hogy hogyan támogatják a fogyatékossággal élő embereket

néhány országban.

Írunk arról is,

hogy az Európai Unió hogyan tudná jobban támogatni

a fogyatékossággal élő embereket

a koronavírus-vészhelyzetben.

Ezt a cikket könnyen érthető formában írjuk.

A könnyen érthető kommunikáció egy módszer,

amivel érthetővé tudunk tenni információt.

A könnyen érthető információt

olyan emberek is megértik,

akik a bonyolult információt nehezen értik meg.

Keveset tudunk arról,

hogy az Európai Unióban

• hány fogyatékossággal élő ember kapta el a koronavírust,
• hány fogyatékossággal élő ember halt bele a koronavírusba,
• és hogy az áldozatok közül hányan éltek intézményekben.

Azt tudjuk, hogy az intézményekben

könnyen terjed a koronavírus.

Ez azért van,

mert az intézményekben sokan laknak együtt,

és nem tudnak távolságot tartani egymástól.

Az is probléma,

hogy az intézményekben egy éve szinte folyamatosan

kijárási és látogatási tilalom van.

Az intézményekben élő emberek

teljesen el vannak szigetelve

a családjaiktól és barátaiktól.

Sok fogyatékossággal élő ember

nem kapja meg a megfelelő támogatást,

mert a támogató szolgáltatások szünetelnek

vagy korlátozottan működnek.

A támogató szolgáltatások leállása miatt

a szülőkre maradt a fogyatékossággal élő gyermekeik

ellátása és gondozása.

Ezért a több támogatást igénylő

fogyatékossággal élő emberek szülei

nem tudnak dolgozni és pénzt keresni.

Néhány országban fizetett szabadságra engedték

a fogyatékossággal élő emberek szüleit,

hogy tudjanak gondoskodni

a fogyatékossággal élő gyermekeikről.

Sok országban továbbra is kérdés,

hogy mi történik a fogyatékossággal élő emberekkel,

ha az őket támogató családtagjuk

kórházba kerül a koronavírus miatt.

A támogatás hiánya és az elhanyagolás

a fogyatékossággal élő emberek életébe is kerülhet.

A koronavírus ismét megmutatta,

hogy a fogyatékossággal élő emberek

nehezen férnek hozzá az egészségügyi ellátáshoz.

Az egészségügyi ellátás során

sokszor nem veszik figyelembe

a fogyatékossággal élő emberek különleges igényeit.

Az egészségügyi dolgozók

sokszor nem tudják, hogyan viselkedjenek

a fogyatékossággal élő emberekkel.

Több országban is készültek útmutatók

egészségügyi dolgozók számára.

Azért, hogy jól tudják segíteni

a fogyatékossággal élő embereket.

Vannak olyan országok,

ahol rangsorolják a betegeket.

A rangsort akkor kell figyelembe venni,

ha az intenzív osztályokon túl sokan vannak.

Azok az emberek szerepelnek a rangsor végén,

akiknek kisebb az esélyük a túlélésre.

A rangsor alapján megtagadhatják az ellátást

azoktól a betegektől,

akiknek kisebb az esélyük a túlélésre.

A fogyatékossággal élő emberek

több országban is a rangsor végén szerepelnek.

Szerencsére vannak olyan országok is,

ahol a fogyatékossággal élő emberek

nagy figyelmet kapnak az egészségügyi ellátás során.

Például több országban is

az intézményben élő emberek és segítőik

elsők között kapják meg a koronavírus elleni védőoltást.

Vannak olyan országok,

ahol a családban élő fogyatékos emberek is

elsők között kapják meg a koronavírus elleni védőoltást.

Az iskolák mindenhol bezártak.

Az oktatás online

vagyis az interneten keresztül zajlik.

Az online oktatás nem minden

fogyatékossággal élő tanulónak felel meg.

A fogyatékossággal élő tanulóknak

nehezebb lehet a számítógép használata.

Sok fogyatékossággal élő tanuló

nem kap megfelelő segítséget,

hogy részt vegyen az online oktatásban.

A fogyatékossággal élő emberek szervezetei

több országban segítik az online oktatást

és fejlesztést.

Például az interneten gyűjtenek javaslatokat

• a tanuláshoz
• terápiához
• és szabadidős tevékenységekhez.

A nők elleni erőszak jelentősen nőtt

a koronavírus miatti kijárási tilalmak alatt.

A fogyatékossággal élő nőket pedig

eddig is nagyobb arányban érte erőszak,

mint más nőket.

Intézményi és családi környezetben is.

A vírus miatti korlátozások alatt

ezek az esetek még nehezebben derülnek ki.

Még nehezebb tenni ellenük.

A fogyatékossággal élő embereknek

joguk van ahhoz, hogy információhoz jussanak

a számukra érthető formában.

Ezért több országban

a kormányok is közölnek akadálymentes információt

a koronavírusról.

Az Inclusion Europe nevű szervezet

az értelmi fogyatékossággal élő emberek

és családjaik érdekeit védi Európában.

Az Inclusion Europe különböző nyelveken készült,

könnyen érthető tájékoztatókat gyűjt a honlapján.

A fogyatékos emberek szervezetei

folyamatosan tesznek javaslatokat az Európai Uniónak.

Azért, hogy az Európai Unió és tagországai

jobban támogassák a fogyatékossággal élő embereket

a koronavírus-vészhelyzetben.

Például ezeket javasolják:

a fogyatékossággal élő embereket

be kell vonni az őket érintő döntésekbe.

Például a fogyatékos emberek szervezetein keresztül.

Közös,

európai uniós irányelvekre van szükség

az egészségügyi ellátásban.

Olyan irányelvekre van szükség,

amik alapján nem éri hátrányos megkülönböztetés

a fogyatékossággal élő embereket.

Fontos lenne,

hogy a fogyatékossággal élő emberek és segítőik

minden országban elsők között kapják meg

a koronavírus elleni védőoltást.

Védeni kell a fogyatékossággal élő nőket

az erőszak ellen.

Fontos, hogy az erőszak elleni védelemben

figyelembe vegyék

• a fogyatékossággal élő nőket
• és a fogyatékossággal élő nők különleges igényeit.

Akadálymentes információra van szükség,

hogy a fogyatékossággal élő emberek is

megkapják és megértsék a híreket

• a járványhelyzetről
• és a járvány elleni védekezésről.

Be kell zárni az intézményeket.

Támogatni kell a fogyatékossággal élő embereket,

hogy önállóan éljenek.

A válság utáni helyreállítás során

az Európai Unió nyújtson pénzügyi segítséget

a fogyatékos emberek szervezeteinek

és szolgáltatásaiknak.