A Magyar Természetvédők Szövetségének (MTVSZ) közleménye szerint júliustól az EU tagállamaiban, így hazánkban is biztosítani kell minden fogyasztó számára a lehetőséget, hogy egyénileg vagy közösségben megújuló energiát termelhessen, tárolhasson, fogyaszthasson és eladhasson. A napokban a Parlament elé kerülő törvényjavaslat leteszi ennek az alapjait, azonban ha nem módosítják a tervezetet, csírájukban halhatnak el a hazai kezdeményezések.
Az MTVSZ a Szolidáris Gazdasági Központtal (SZGK) és az EMLA Egyesület összeállítottak egy értékelő tanulmányt a jelenlegi, valamint a közeljövőben várható helyzetről, melynek összefoglalóját közzétették az MTVSZ honlapján .
A részletes tanulmány 2021. májusában kerül bemutatásra és az érintettek bevonásával, véleményeik, javaslataik beépítése után véglegesítésre.
A szervezetek áttekintik a megújuló energiahasználat, valamint az energiaközösségek előtt álló lehetőségeket az Európai Unió átdolgozott Megújuló Energia Irányelvének (RED II) fényében, külön figyelmet fordítva a tagállami hatáskörbe tartozó szabályozásokban rejlő lehetőségekre. A tagállamok kormányainak fel kell mérniük a megújuló energiaközösségek előtt álló lehetőségeket és akadályokat, a RED II-t pedig legkésőbb 2021. június 30-ig át kell ültetniük a gyakorlatba. A tanulmány öt területen kínál támpontokat a kormánynak. Ezek a
- jogi–adminisztratív,
- piaci és hálózati hozzáférési,
- finanszírozási,
- társadalmi–gazdasági,
- tudáskapacitásbeli és technikai képességbeli dimenzió,
továbbá javaslatokat fogalmaz meg a támogató keretrendszer létrehozására.
A közösségi energia azokat a kezdeményezéseket takarja, melyek nem profitorientált módon termelnének energiát természetes személyek, közösségek, kisvállalkozások és önkormányzati szereplők részvételével, a közösség és a környezet érdekeit szem előtt tartva.
A közösségi energia a RED II szerint
A RED II meghatározása értelmében: „megújulóenergia–közösség” olyan jogi személy
- amely az alkalmazandó nemzeti joggal összhangban nyitott és önkéntes részvételen alapul, önálló, ténylegesen tagjainak vagy részvényeseinek irányítása alatt áll, amely tagok, illetve részvényesek a szóban forgó jogi személy tulajdonában álló és általa fejlesztett megújulóenergia–projektek közelében találhatók;
- amelynek részvényesei, illetve tagjai természetes személyek, kkv–k vagy helyi hatóságok, ideértve az önkormányzatokat is;
- amelynek elsődleges célja nem profit termelése, hanem az, hogy környezeti, gazdasági, szociális–közösségi szempontból részvényesei, tagjai, illetve működési területének környéke javát szolgálja.
A tanulmány több előnyét is kiemeli a közösségi megújulóenergia-termelésnek, melyek
- Klíma–és megújulóenergia–célok megvalósítása
- Helyi gazdaságfejlesztés tovagyűrűző (multiplikátor) hatásokkal
- Megtakarítások a résztvevők energiaköltségeiben
- Megújulóenergia–beruházások társadalmi támogatottságának növelése, helyi konfliktusok megelőzése
- Társadalmi önszerveződés, integráció erősítése, különösen energiaszegénységben élők esetében
Akadályok és lehetőségek a megújulóenergia-közösségek előtt
A jogi és adminisztratív akadályok és lehetőségek között a tanulmány említi az egyértelmű jogi meghatározás fontosságát. Ez biztosítja, hogy valóban a nem profitalapon szerveződő helyi közösségekre vonatkozzanak a szabályozások, és ne profitálhassanak belőle a nagy piaci szereplők, akár az energiaközösségek tagjaivá válva, valamint hogy csökkentsenek az engedélyezés nehézségén. Mint Kovács Bence, a Magyar Természetvédők Szövetsége közösségi energia programvezetője elmondta,
„Három sürgős üzenetünk van a hazai döntéshozók számára: a megújulóenergia-közösségek ne csak áramtermelésre legyenek jogosultak, hanem hő- vagy biogáztermelésre is; az eddig is a pálya előnyeit élvező nagyvállalatok ne jelenhessenek meg tagként és a helyi energiamegosztásra is legyen arányos közteherviselés. A Magyar Természetvédők Szövetsége és partnerei a sok hazai közösségi energia kezdeményezés érdekeit képviselve ezen dolgozik továbbra is.”
A piaci és hálózati hozzáféréssel kapcsolatos akadályok és lehetőségek terén a szervezetek hangsúlyozzák annak fontosságát, hogy a közösségek függetlenek legyenek a hagyományos, profitorientált termelőktől, és mind a házi kiserőművek, mind a nagy termelőkkel azonos feltételek mellett férjenek hozzá a hálózathoz. A helyben történő energia–megosztás terén kulcsfontosságú a hálózathasználattal arányos, csökkentett díjfizetés kialakítása.
A finanszírozási akadályok és lehetőségekkel kapcsolatban a tanulmány kiemeli az állami finanszírozás fontosságát. Javasolják egy induló energiaközösségeket támogató ügynökség felállítását, valamint az uniós források allokálását és működési támogatás biztosítását a jelenleg is működő megújuló támogatási rendszeren keresztül.
A társadalmi-gazdasági téren hangsúlyozzák, hogy a megújulóenergia-közösségek fontos szerepet tölthetnek be az energiaszegénységben élők helyzetének javításában, és a szakpolitikákat is ennek megfelelően lenne érdemes alakítani.
A tudáskapacitás és technológia aspektusában pedig az illetékes hatóságok, az önkormányzatok és potenciális résztvevők közötti tudásmegosztás, tanácsadás és képzés fontosságát hangsúlyozzák.
A tanulmányt kidolgozó szervezetek javaslatai
A fentiek fényében megfogalmazott javaslatok segítik a támogató keretrendszer kidolgozását, és így a megfelelést az uniós irányelveknek.
- A jogi keretrendszer biztosítsa, hogy a megújulóenergia-közösségek tagjai csak helyi kezdeményezések lehessenek, meg kell akadályozni, hogy a nagytőke rátelepedjen a lehetőségekre. Hangsúlyozzák emellett, hogy a megújuló energiatermelés körébe az elektromos áram mellett fel kell venni a biogáz, valamint a távhőtermelést.
- Hozzanak létre nonprofit energiaügynökséget, melyek segítik az uniós pályázati lehetőségek kihasználását, a képzést és az információátadást, valamint a közösségi beruházások beindítását.
- Energiamegosztás terén javasolják, hogy a helyben termelt és fogyasztott energia esetében csökkentsék a hálózathasználati díjakat, ezzel csökkentve az energiaközösségek költségeit.
A helyi energiatermelés- és fogyasztás nagy lehetőséget jelent a kiszolgáltatott társadalmi csoportok számára, megfelelő kormányzati szándék esetén, miközben a megújuló energiaforrások használatával nehezen megkérdőjelezhető a környezeti haszna. A közösségi üzemeltetésű kiserőművekkel ugyanis egyszeri nagyobb beruházást követően, viszonylag alacsony fenntartási költség mellett lehet biztosítani a helyi fogyasztók igényeit, míg az országos hálózat lehetőséget ad a termelésben és fogyasztásban fellépő ingadozások kiegyenlítésére.
Mindazonáltal alkalmas arra is, hogy a nagyvállalatok érdekét szolgálja, vagyis egy-egy cég számára biztosítson kedvezményeket. Jelenleg tehát politikai akarat kérdése, hogy a a helyi közösségek érdekeinek megfelelő módon alkalmazza-e a kormány az uniós irányelvet.
Az MTVSZ ezért módosító javaslatokat nyújtott be a vonatkozó, Semjén Zsolt és Palkovics László nevével fémjelzett törvényjavaslathoz.
