A kormánypárti kétharmad kedden megszavazta más törvényjavaslatok mellett a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról („kekva”) címet viselő törvényt, valamint zöld utat kapott a parlamenttől 11, eddig állami egyetem alapítványi fenntartásba terelése és több más vagyonkezelő alapítvány létrehozása, illetve az ezeknek történő vagyonjuttatás.

A „kekva”-törvény lehetővé teszi, hogy a hatálya alatt létrehozott alapítványokba több mint 1000 milliárd forintnyi közvagyont, MOL- és Richter-részvényeket, és 1750 (ezerhétszázötven) ingatlant adjanak át.

Az alapítványok működésére vonatkozó szabályok többsége csak kétharmaddal lesz módosítható. A kuratóriumok ezenkívül megkapják az alapítói jogokat, és e rendelkezés visszavonhatóságát a törvény megtiltja. A vagyonkezelő közalapítványok pedig legalább 600 millió forintos vagyont kapnak indításként.

Mielőtt beindult volna a fideszes törvényhenger, furcsa intermezzónak is tanúi lehettek a képviselők: a határozathozatali blokkra nem érkezett meg időben a Fidesz-KDNP-frakció minden tagja, ezért még a szavazás előtt öt perc szünetet rendelt el Latorcai János levezető elnök, amíg a késők is megérkeznek.

A továbbiakban sem volt zökkenőmentes a szavazás, Bóna Zoltán kormánypárti képviselőnek ugyanis nagyjából féltávnál elromlott a szavazógépe, ezért ezt követően minden egyes napirendi pontnál szóban kellett színt vallania a levezető elnök előtt, hogy igennel vagy nemmel szavaz-e. A délelőtti parlamenti program „hajrájában” pedig már sokak szavazómasinájával adódtak problémák, így több perces kényszerszünet előzte meg, hogy a technikai személyzet megoldást találjon a szavazás zavartalan folytatására.

„Ekkora lopást nem bír el a rendszer”

– jegyezte meg a technikai fennakadásra reagálva szarkasztikusan Szél Bernadett független képviselő közösségi oldalán.

Az Országgyűlés a keddi ülésnapon összesen nem kevesebb, mint 24 törvényjavaslatról döntött, ezek között pedig az alábbi 11 egyetem vagyonának kiszervezéséről, és a kormánypárti holdudvar tagjai által felügyelt kuratóriumok irányítása alá kerüléséről:

• Pécsi Tudományegyetem
• Szegedi Tudományegyetem
• Magyar Táncművészeti Egyetem
• Dunaújvárosi Egyetem
• Tokaj-Hegyalja Egyetem
• Budapesti Gazdasági Egyetem
• Testnevelési Egyetem
• Semmelweis Egyetem
• Óbudai Egyetem
• Nyíregyházi Egyetem
• Debreceni Egyetem
• valamint az egri Eszterházy Károly Egyetem egyházi fenntartásba kerül, ennek fenntartói jogát az Egri Főegyházmegyére ruházzák át

Ez egyben azt is jelenti, hogy ősztől már több mint 180 ezer hallgató, az egyetemisták mintegy 70 százaléka tanul majd vagyonkezelő alapítványok által fenntartott egyetemeken. A kormány eredeti  tervei szerint az újonnan vagyonkezelő alapítványokba kiszervezett egyetemek 1500 milliárd forintos fejlesztési pénzt kapnak. Itt azonban érdemes megjegyezni, hogy úgy tűnik, a mézesmadzagként belengetett 1500 milliárd forintnyi támogatásból az egyetemek biztosan sokkal kevesebbet fognak megkapni, és a jelek szerint a kárpótlásul beígért fejlesztések részben biztosan elmaradnak annak köszönhetően, hogy az EU-s helyreállítási alapból az ország kizárólag a vissza nem térítendő részt kívánja lehívni, a kölcsönből nem kér. Ez döntés teljes egészében veszélybe sodorhatja a felsőoktatásnak szánt 1500 milliárd forintot.

Az ellenzék kritikája szerint az újabb modellváltások kizárólag a Fidesz-KDNP kormányváltás utáni gazdasági és politikai hatalomátmentéséről szólnak, miután bár a benyújtott törvényjavaslatoknak tisztázniuk kellett volna az alapítványosítások során korábban felszínre került vitás kérdéseket, az egyetemi szenátusok egyetlen kérése sem került beléjük. Nem kapott törvényi garanciát például az egyetemi autonómia, nem rendezték a szenátusok és kuratóriumok jogait, a szenátusok nem kaptak beleszólási jogot a kuratóriumok összetételébe, az alapító okirat kidolgozásába, az egyetemet érintő legfontosabb döntésekbe. Csupán két ponton „engedett” a kormány: ha az alapító okirat szerint mindenről a kuratórium dönt, akkor a szenátusnak „véleményezési vagy egyetértési jogot kell biztosítani”. Ettől még ugyanakkor a kuratóriumé a végső döntés joga.

Azzal kapcsolatban, hogy az egyetemi kuratóriumokba több esetben fideszes politikusokat vagy kormányhoz köthető személyeket neveztek ki élethosszig tartó posztokra, hétfőn Palkovics László innovációs és technológiai miniszter azzal reagált, hogy nem csak kormányközeli személyek kerültek be ezekbe a testületekbe, illetve, hogy „a határozatlan ideig tartó bebetonozásuk is a stabilitást biztosítja”.

„A szégyenlősen „modellváltásnak” nevezett hatalmi térfoglalás csak azt folytatja, amit a NER 10 éve csinál a magyar felsőoktatásban (és egyébként másutt is): először lökd a csőd szélére a kiszemelt áldozatot, azután ígérd meg neki, hogy kihúzod a bajból, csak adja fel cserébe a szabadságát”. Így fogadtatták el az egyetemekkel a kancellári rendszert, ezt csinálták az Akadémia kutatóintézeteivel, és most így teszik pártkatonák hitbizományává a magyar felsőoktatás legnagyobb részét”

– ezekkel a gondolatokkal indul az a rövid videó, amelyet Zöld Front Ifjúsági Mozgalom (a Párbeszéd ifjúsági szervezete) a Free PTE, a Hallgatói Szakszervezet, az Oktatói Hálózat – OHA és a VVL – Veritas Virtus Libertas közösségeivel együtt készített, és amelyben a modellváltás érintettjei beszélnek a folyamat káros következményeiről.

Az alapítványosítás ellen tiltakozó szervezetek a keddi napra meghirdették a Gyásznap az egyetemi autonómiáért eseményt, amely során a szervezők arra buzdítják a résztvevőket, hogy közösségi oldalaikon posztoljanak egy-egy, az egyetemi autonómiát támogató képet, és használják a #egyetemiautonómia és #stopegyetemprivatizáció hashtageket.

Az érintett egyetemek alapítványosítása mellett a parlament döntött az alábbi vagyonkezelő alapítványok létrehozásáról, és/vagy a nekik történő vagyonjuttatásról:

• MOL – Új Európa Alapítvány
• Hauszmann Alapítvány
• Jövő Nemzedék Földje Alapítvány
• Makovecz Campus Alapítvány (melynek funkciója a Pázmány Péter Katolikus egyetem volt piliscsabai campusának magánkézbe adása)
• Magyar Kultúráért Alapítvány

Frissítés, 17:48

Mivel a vagyonkezelő alapítványokkal kapcsolatos törvények a legutóbbi alkotmánymódosítás óta sarkalatosnak számítanak, ezért ezek elfogadásához a jelenlévő képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges. És annak ellenére, hogy a fideszes Bányai Gábor még mindig lélegeztetőgépen van, a kormánytöbbségnek mégis több alkalommal összejött a 133 szavazat. Mint azt a 444 észrevette, ez azért volt lehetséges, mert a Fidesszel és a KDNP-vel együtt szavazott:

• Ritter Imre német nemzetiségi szószóló (korábban fideszes képviselő volt Budaörsön);
• a független Fülöp Erik (korábban Mi Hazánk, még korábban Jobbik);
• és Volner János, a Volner Párt elnöke (korábban Mi Hazánk, még korábban Jobbik) .