Húsvéti törvénydömpingbe kezdett a kormány a hosszú hétvége előtt, az utolsó pillanatig titokban tartott előterjesztések be sem kerültek az országgyűlés jövő heti ülésének meghívójába. „Gondolom azt hiszik, hogy így nem vesszük észre a nagyüzemi lopásaikat törvényesítő beadványokat” – kommentálta a húzást Szél Bernadett független országgyűlési képviselő Facebook-oldalán.
Szerdán éjfél előtt benyújtották a törvényjavaslatokat 11 újabb magyar egyetem modellváltásáról, majd a felsőoktatásért is felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) csütörtökön közölte: a törvénycsomag elfogadása esetén idén ősztől már több mint 180 ezer hallgató, az egyetemisták mintegy 70 százaléka tanulhat vagyonkezelő alapítványok által fenntartott egyetemeken. Szél szerint azonban az egész a felsőoktatás járvány alatti privatizálásáról és vele a Fidesz-KDNP kormányváltás utáni gazdasági és politikai hatalomátmentéséről szól, semmi másról.
A benyújtott törvényjavaslatoknak ugyanis Stumpf István modellváltásért felelős kormánybiztos szerint tisztázniuk kellett volna a vitás kérdéseket, Szél szerint azonban az egyetemi szenátusok egyetlen kérése sem került beléjük.
Nem kapott törvényi garanciát az egyetemi autonómia, nem rendezték a szenátusok és kuratóriumok jogait, a szenátusok nem kaptak beleszólási jogot a kuratóriumok összetételébe, az alapító okirat kidolgozásába, az egyetemet érintő legfontosabb döntésekbe – sorolja a politikus. Csupán két ponton „engedett” a kormány: ha az alapító okirat szerint mindenről a kuratórium dönt, akkor a szenátusnak „véleményezési vagy egyetértési jogot kell biztosítani.” Szél szerint azonban ettől még a kuratóriumé a döntés.
Mint arról beszámoltunk, április 19-23 között több magyarországi egyetem polgárai sztrájkot hirdettek, hogy a felsőoktatási rendszer átalakítása, az alapítványi modellváltás ellen tiltakozzanak. Az infosztrájk, vagyis információs sztrájk keretében az egyetemi polgárok hiteles tájékoztatást és nyílt párbeszédet szorgalmaznak az egyetemi autonómiáról, amit a felsőoktatási intézmények alapítványi kézbe adása alapjaiban fenyeget.
Emellett egyetlen delegálási jog került bele a törvénybe, ami a képviselő szerint egyben le is rántja a leplet arról a kormányzati szándékról, hogy mennyi beleszólása lehet a szenátusoknak az egyetemek működésébe: az alapítvány felügyelőbizottságába egy tagot a szenátus delegálhat. Az indoklás szerint erre azért van szükség, hogy „az alapítvány működése a felsőoktatási intézmény számára is megismerhető legyen.”, vagyis hogy legyen egy „postás” és egyáltalán értesüljön az egyetem vezetése a kuratórium döntéseiről – írja Szél.
Szerinte a lehető legrosszabb forgatókönyvet tette le az asztalra a Fidesz: az alapítványi kuratóriumok teljhatalmat kaptak az egyetemek felett, a szenátusok pedig gyakorlatilag nulla törvényi garanciát az egyetemek irányításában való részvételre.
A magánegyetemmé váló intézményeket ismeretlen összetételű, elmozdíthatatlan kuratóriumok fogják irányítani, akik vagy bevonják a döntésekbe a szenátusokat, vagy nem, és még a működésüket felügyelő bizottságban sem kap többségi delegálási jogot az egyetem.
Mint arra a Népszava felhívta a figyelmet, nemcsak a felsőoktatást helyezné teljesen új alapokra a tavaszi ülésszakban a kormány: a húsvéti hosszú hétvége előtt egyszerre előterjesztett 31 javaslat többsége a közvagyon átruházásáról szól.
Ennek keretében öt alapítványt hoznának létre jelentős mértékű, csaknem 600 milliós induló juttatással, részvények és állami ingatlanok átjátszásával.
Egy Semjén Zsolt által jegyzett törvényjavaslat szerint az egyik ilyen a Mol – Új Európa néven, az állammal közösen létrehozott alapítvány lesz. A dolog lényege, hogy a magyar állam mint társalapító a szervezet rendelkezésére bocsátja az összes – 42,98 millió darab – Mol-részvényét. A vagyonátadás ingyenes, a kormány csak annyit vár el az új szerveződéstől, hogy az „értékteremtő”, „társadalmilag hasznos”, „közérdekű közfeladatot” lásson el, aminek fényében külön érdekes, hogy a törvénytervezet szerint az alapítvány kuratóriuma gazdálkodhat a részvények után járó (várhatóan akár milliárdos-tízmilliárdos) osztalékkal.
A „közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány” pont olyan típusú szervezeti forma, amelynek „függetlensége” érdekében tavaly év végén kilencedjére is módosították az Alaptörvényt, melynek értelmében az ilyen alapítványok legfontosabb jellemzői (pl. a kuratórium összetétele) csak kétharmaddal módosíthatók. A Népszava azt írja, a módszer elemzők szerint az ilyen testületekbe ültetett káderek, illetve az általuk kezelt, „közpénz-jellegüket elvesztő” vagyonok esetleges kormányváltás utáni túlélését hivatott biztosítani.
