Július 1-jén lépett életbe az a törvény, amelynek értelmében féléves tb-hátralék esetén csak fizetés ellenében lehet állami egészségügyi ellátást igénybe venni. A törvény február 12-ig biztosított „türelmi időt”, ettől a naptól kezdve érvénytelenné válik a tartozást felhalmozók TAJ-száma.
A döntés ellenzéki felháborodást váltott ki, mondván, a kormány éppen egy világjárvány és gazdasági válság közepette vonná meg az egészségügyhöz való jogot a rászorulóktól.
A tb-szigorítások kapcsán március 17-én online konferenciát tartott a Partners Hungary Alapítvány. Az eseményen Szegedi Edit szociális dolgozó és Érsek Orsolya védőnő beszéltek arról, ők hogyan látják a tb-szigorítást és annak következményeit, és hogy hogyan járjon el az, akinek nincs tb-je.
Szegedi Edit szerint több mint félmillió embert is érinthet a tb-törvény, de erről nincsenek hiteles adatok. Meglátása szerint főleg a kistelepüléseken élőket érintheti a szigorítás, de ők kiesnek a társadalom és a segítő szervezetek látóköréből.
Azokhoz, akiknek egyáltalán nincsen biztosításuk, valószínűleg el sem jut az az információ, hogy hogyan lehetnének biztosítottak. Azok után, akik például alkalmi vagy idénymunkát végeznek, nem fizet a munkáltató tb-járulékot, és nem biztos, hogy erről jól értesültek.
Akiknek viszont egészen biztosan jár társadalombiztosítás, azok a teljes- vagy részmunkaidőben foglalkoztatottak, a rendszeres szociális ellátásban vagy foglalkoztatást helyettesítő (egészségügyi és gyermekfelügyeleti) támogatásban részesülők, valamint a nyugdíjasok.
Akik tartozást halmoztak fel, rászorultsági alapon évente kérvényezhetik a tb-járulék alóli mentességet a kormányhivatalban. Az egészségügyi járulék fizetése alól azok mentesülhetnek, akiknek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a 34 200 forintot, vagy akiknek jövedelme egyedülállóként legfeljebb havi 42 750 forint.
Van viszont egy csoport, amely se nem biztosított, se nem a rászoruló. Érsek Orsolya és Szegedi Edit egyetértettek abban, hogy a TAJ-száma könnyen érvénytelenné válhat azoknak, akik 16 évesen elhagyják az iskolát, tehát elesnek az iskola által biztosított tb-járuléktól, de még nem rendelkeznek jövedelemmel. Az ilyen esetekben ráadásul hatalmas joghézag van, hiszen 18 éven aluliak nem lehetnek teljes- vagy részmunkaidőben foglalkoztatottak.
Tehát a 16 éves iskolaelhagyók kötelesek lennének tb-járulékot fizetni, miközben nem tudnak olyan munkát vállalni, ami biztosítaná számukra a tb-t, sőt, a munkaügyi központban sem regisztrálhatnak 17 éves korukig, mint álláskeresők.
Érsek Orsolya védőnő ritkán tapasztal olyat, hogy valakinek érvénytelen a TAJ-száma, jellemzőbb, hogy rendezetlen a jogviszonya, amelynek alapján az alapszolgáltatás nem tagadható meg tőle. Ha az utóbbi helyzet áll fenn, az orvosnak jeleznie kell a problémát.
Ha valaki elveszti az állását, a munkaviszony megszűnése utáni 45 napban még automatikusan biztosított, ennyi ideje van rendeznie a jogviszonyát. GYED extra, GYES extra, CSED extra igénybevételének esetén is gyakran előfordul, hogy az anya nem tud arról, hogy tb-járulékot kell fizetnie.
Tartozásfelhalmozás esetén gyakorolhat méltányosságot a NAV, de ehhez általában valamilyen rendkívüli élethelyzet szükséges. Ennek lehetőségeiről érdemes érdeklődni a családsegítő szolgálatoknál. Csak a TB-tartozás rendezése után válik újra rendezetté a jogviszony.
