Több mint négymillió hektárnyi (40 ezer négyzetkilométer) őserdő veszett oda 2020-ban, ez pedig 12 százalékkal több az előző évnél – derült ki a Global Forest Watch (GFW) erdőfigyelő-rendszer adatai alapján készült friss jelentésből. Ez közel akkora terület, mint amelyen Hollandia (41.500 km²) vagy Svájc (41.200 km²) fekszik. A pusztulás mértéke Brazíliában volt a legnagyobb.
A tanulmány szerint összesen 12,2 millió hektárnyi fás terület pusztult el tavaly a trópusi övezetben, döntően a mezőgazdasági termelés miatt.
A szakemberek szerint emellett a szélsőséges hőség és szárazság okozta hatalmas tüzek óriási erdőterületeket emésztettek fel szerte Ausztráliában, Szibériában és az Amazonas-medencében.
A GFW-t működtető washingtoni székhelyű Világ Erőforrásai Intézet (WRI) jelentése szerint vannak arra utaló bizonyítékok, hogy a járványügyi korlátozások hozzájárulhattak az illegális fakitermelés erősödéséhez, azáltal, hogy az erdőket kevésbé védik, és az emberek nagy számban visszatértek a vidéki területekre.
A növények, különösen a trópusokon élők, valamint a talaj hatalmas szénelnyelőkként működik, az emberiség éves szén-dioxid-kibocsátásának majdnem egyharmadát elnyelve.
A 2020-as erdőpusztulás nyomán 2,64 milliárd tonna szén-dioxid került a légkörbe, ami India egész éves emissziójával megegyező mennyiség, részletezi a kutatás adatait a Le Monde.
Brazília 1,7 millió hektárnyi őserdőt veszített el 2020-ban, 25 százalékkal többet, mint az előző évben. A pusztulás döntően az Amazonas-medencére koncentrálódott, ahol a területek egy részét szándékosan tisztították meg. A száraz időjárás miatt azonban a már korábban kivágott erdők helyén gyújtott tüzek kontrollálatlanul terjedtek.
Az őserdők fogyatkozás tovább gyorsította, hogy még 2019 augusztusában a brazil törvényhozás az erdőirtást könnyebbé tevő törvényt fogadott el.
Ugyanakkor tüzek pusztítottak a Brazíliától egészen Bolíviáig és Paraguayig elnyúló Pantanal területén is. A mocsaras vidék csaknem egyharmada égett le tavaly.
Brazília után a Kongói Demokratikus Köztársaságban és Bolíviában volt a legnagyobb a pusztulás mértéke.
A szakemberek szerint évtizedekbe telhet, mire ezek a régiók regenerálódnak.
