Hét közepén számoltunk be róla mi is, hogy ugyan az Izraelt 2009 óta vezető Benjámin Netanjahu jobboldali pártja, a Likud kapta a legtöbb szavazatot a kedden lezajlott választásokon, hagyományos szövetségeseivel együtt sem sikerült megszereznie a 120 fős Knesszet mandátumainak többségét. Izrael történetében először azonban egy iszlamista arab párt is bejutott a törvényhozásba, és rajtuk múlhat, hogy két éven belül ötödjére már ne kelljen választásokat tartani.
Manszúr Abbász, az Egyesült Arab Lista (Ra’am) vezetője régi motoros az izraeli politikában, korábban a Közös Listán jutott már törvényhozási mandátumhoz, ám azóta szakított a többi arab párttal, és saját szélsőséges mozgalmat alapított. Ám az, hogy pártja nem csak, hogy bejutott az izraeli törvényhozásba, de rögtön a politikai élet középpontjába is került a mérlegnyelv-helyzetéből fakadóan, még az amúgy hagyományosan fordulatos izraeli politikai életben is egészen különleges.
Se az izraeli zsidó nacionalisták, se az iszlamisták nem zárták ki ugyanis már rögtön a keddi választások után, hogy adott esetben koalícióra lépjenek egymással. A kormányzó jobboldali Likud párt egyik politikusa, David Bitan például úgy nyilatkozott szerdán, miután Abbászék bejutása nyilvánvalóvá vált, hogy „a Ra’ammal való koalíció nem ártalmas”, valamint
„Együtt tudnánk működni az Egyesült Arab Listával.”
Az újabb fordulat balról érkezett mindezek után. Vasárnap ugyanis a legnagyobb ellenzéki párt, a Jes Atid (Van Jövő) vezetője, Jair Lapid saját otthonában látta vendégül Abbászt, és a jelenlévők nyilatkozatai alapján Lapid szerint „kiváló” volt a beszélgetés, melyet a következő napokban
koalíciós tárgyalások követhetnek.
A Haaretz-nek nyilatkozó források szerint is pozitív hangvételű volt a tárgyalás, a Jes Atid vezetője megértőnek mutatkozott az arab közösség nehéz helyzetével kapcsolatban. A két vezető olyan ügyekre is kitért, mint az el nem ismert negev-sivatagbeli beduin települések kérdése, a nemzetállami törvény befagyasztása, valamint az arab közösségen belüli erőszak elleni fellépés.
Egyelőre Abbász még mindig nem köteleződött el, láthatóan hagyja, hogy mind a jobb-, mind a baloldal körbeudvarolja, ám a vasárnapi tárgyalás Lapid otthonában erős jelzés Netanjahuék felé. A sokat kritizált nemzetállami törvény felfüggesztésének ígérete, valamint további komolyabb engedmények belengetése jelentősen emeli a tétet az izraeli szélsőjobbnak, akik vagy ráígérnek a számukra már így is kínos kompromisszumokra, vagy beletörődnek abba, hogy sok év után ismét ellenzékbe kényszerüljenek.
Az irány persze nem veszélytelen Lapidéknak sem, akiknek várhatóan komoly politikai gondokat okozna, ha vállaltan iszlamistákkal kellene együtt kormányozniuk.
