Március 15-én volt pontosan 10 éve, hogy megkezdődött a szíriai háború. A háború áldozatairól nincsenek pontos becslések, de a felmérések így is lesújtó képet mutatnak.

A Nagy-Britanniában működő Syrian Observatory of Human Rights becslése szerint 2020 decemberig körülbelül 593 000 halálos áldozata volt a háborúnak.

Az UNHCR becslése szerint körülbelül 11 millió ember szorul humanitárius segítségre, 6 millió ember kényszerült elhagyni a lakhelyét és 5 és fél millió szíriainak kellett szomszédos országokba menekülnie a háború következtében.

Az UNICEF a háború tizedik évfordulójára készített jelentése szerint a szíriai gyermekek 90%-ának humanitárius segítségnyújtásra szorul, közel 12 000 gyermek veszítette életét vagy szerzett súlyos sérüléseket és több mint 5700 szír gyereket soroztak be katonának a háború során, 2012 óta pedig 2 és fél millió szír gyermek menekült Szíriával szomszédos országba.

A háborúról röviden

A szíriai háború a Közel-Keleten végigsöprő „Arab Tavasszal” kezdődött, amely Szíriát is elérte. 2011, március 15-én, azaz tíz éve tüntetések törtek ki a szír nagyvárosokban, a helyi lakosság utcára vonult a demokratikus reformokért és a politikai foglyok szabadon engedéséért. A tiltakozásokat az Assad-rezsim erőszakosan megtorolta, megszaporodtak a letartóztatások és kínzások.

2011 júliusában megalakult egy katonai disszidensekből álló lázadó csoport, a Szabad Szíriai Hadsereg, hogy megdöntse Assad diktátor egyeduralmát. A Szabad Szíriai Hadsereget máig támogatja Törökország, Katar és Azerbajdzsán.

2012 végére azonban a Szabad Szíriai Hadsereg vesztett dominanciájából, más lázadó csoportok emelkedtek fel. 2013-ban alakult meg a rettegett Iszlám Állam, amelynek erőszakos hadjárata végül Európát is elérte.

Szíria bomlásával előremozdult a kurd kisebbséget felszabadító mozgalom is. A szíriai kurdok nem önálló nemzetállam létrehozására törekedtek, hanem egy  ökoszocialista-ökoanarchista forradalomra – ezért is nevezik hivatalosan a régiójukat Észak- és Kelet-Szíriai Autonóm Közigazgatásnak, ahol a térség különböző etnikumait (asszírok, törökök, örmények, arabok, cserkeszek stb.) nem éri megkülönböztetés.

Törökország a rojavai Észak-Szíriai Demokratikus Erőket a törökországi kurd függetlenségi párt, a törökországi kurd munkáspárt, a PKK oldalszárnyának tekinti, amellyel korábban évtizedes erőszakos konfliktusban állt. Törökországnak tehát nem áll érdekében egy sikeres kurd felszabadítási mozgalom az országának határain, amikor maga is harcban áll és megfosztja az országhatáron belül élő kurdokat a politikai jogaitól. Ezért 2019-ben Törökország háborút indított Rojava ellen, amire még Trump elnök adott zöld utat Erdogannak, cserbenhagyva ezzel a Nyugat korábbi szövetségesét az Iszlám Állammal szemben.

A térségben jelen van a lebanoni bázisú, Irán által támogatott Hezbollah is és a szalafista Hay’et Tahrir al-Sham is, amelyet az Al-Káida szövetségeseként tartanak számon.