A tavalyi után 2021. március 15-én is rendhagyó ünnepségekkel készültek a legfőbb közjogi méltóságok és a politikai ellenzék prominensei: Áder János köztársasági elnök a közmédiában mondott beszédet, Orbán Viktor és az ellenzéki pártok tisztségviselői pedig rövid videókat tettek közzé a Facebookon.

Ellenzék: nem az számít, hogy miben különbözünk, hanem, hogy mi köt össze

Rövid videóban jelentkeztek az ünnepi alkalomból a hatpárti ellenzéki szövetség vezetői, amelyben a közös ünneplést meghiúsító világjárványról kevesebb szó esett, inkább az egységes politikai fellépést hangsúlyozták.

Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke szerint a márciusi ifjak tudták, hogy a demokrácia nem magától értődik, és hogy azért minden korban, minden generációnak, minden társadalomban újra meg újra meg kell harcolni.

Amikor a nemzet nem szabad, nem az számít, hogy miben különbözünk egymástól, hanem, hogy mi köt össze minket – ezt már Kanász Nagy Máté, az LMP társelnöke tette hozzá.

Tordai Bence, a Párbeszéd osrszággyűlési képviselője azt mondta, most ugyanaz a közös feladatunk, mint a márciusi ifjaknak: félre kell tenni a az „apró” vitákat és nézetkülönbségeket, hogy „együtt, szervezetten vegyük fel a kesztyűt, amit a hatalom elénk dobott”.

Orosz Anna, Újbuda momentumos alpolgármestere szerint  együtt kell olyan jövőt írnia az elenzéknek Magyarország számára, ahol „nincs helye a cenzúrának, szétvert szerkesztőségeknek, elhallgattatott napilapoknak. Mert ahol nem szabad a sajtó, ott nem szabad a nemzet sem” – mondta.

Gyöngyösi Márton, a Jobbik elnükhelyettese a törvény előtti egyenlőség fontosságát hangsúlyozta. „Nem leszünk szabadok, ha nincs független igazságszolgáltatás, ügyészség, és rendőrség” – tette hozzá.

Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke szerint „ne szolgákra és urakra legyen osztva az ország, hanem mindenki kapjon egy esélyt”. „Mert mi egy szolidáris és esélytermető országban hiszünk, ahol az állam mindenkiről gondoskodik” – mondta.

Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke a „tisztesség hatalmának” visszaállításáról beszélt, amennyiben szerinte olyan országot épít majd az ellenzéki szövetség, ahol a becsületes munkát díjazzák, és ahonnan a tolvajokat és a csalókat kisöprik „ahová valók”.

Jakab Péter, a Jobbik elnöke a Karmelitával a háttérben arról beszélt, hogy olyan országot képzel el, ahol a közös vagyon nem veszti el naponta közpénzjellegét, az ország tönkretételét pedig senki nem nevezi nemzeti, keresztény kormányzásnak.

Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke ezt a víziót azzal egészítette ki, hogy olyan országot szeretne, „ahol a hatalom nem akarja megmondani, hogy kik vagyunk, és hogy mit nevezünk családnak, és hogy a nő nem csak a konyhában, vagy a szülőszobában nő”.

Scmuck Erzsébet, az LMP társelnöke hangsúlyozta, olyan Magyarországot akar az ellenzék, ahol számít, hogy ne tegyük tönkre a bolygót, hogy az unokáink is olyannak lássák, amilyennek mi.

Kálmán Olga, a DK elnökségi tagja szerin tolyan Magyarországra van szükség, ahol európainak lenni azt jelenti, hogy nem érünk kevesebbet, mint bármely más európai, legyen szó a fizetésünkről vagy a kórházainkról.

Fekete-Győr András, a Momentum elnöke azzal zárta a videót, hogy „olyan Magyarországot akarunk, amely otthon a nemzet egészének, nemcsak ennek vagy annak”. Hozzátette: ” bár soha nem fogunk mindenben egyetérteni, de hisszük, csak együtt írhatjuk a magyar jövőt”.

Oltakozásra buzdított Áder

Áder János államfő  beszédének középpontjában a koronavírus-járvány állt – a köztársasági elnök március 15-ei gondolatait a közmédiában osztotta meg a nyilvánossággal.  

Áder János azt mondta: a küzdelem akkor válik személyessé, ha a baj már a mi ajtónkon kopogtat. „Amikor a kapuból kinézve tűztől vöröslik az ég alja” – fogalmazott a politikus. Eloltjuk-e a járvány tüzét azzal az egyszerű döntéssel, hogy beoltatjuk magunkat, vagy maradunk áldozatok, és tehetetlenül várjuk, hogy valami csoda történjen velünk? – tette fel a kérdést. Tudunk-e cselekedni hazánkért, családunkért, közösségeinkért, szomszédunkért, mindannyiunk szabadságáért, vállaljuk-e a védekezésből a felelősség ránk eső részét? – firtatta.

Áder János azt mondta, hogy március idusán legyen mindannyiunk számára méltó üzenet Arany János gondolata:” .küzdenünk kell. De (.) nem szebb dolog-e a magunk ügye mellett dicsőségesen küzdeni, mint megadni magunkat az ellenségnek (.)?”

Az államfő Jókai Mór erkölcsi parancsára is emlékeztetett: „tartsátok tiszteletben e napot, melyen a nép szava először megszólalt”, és amellyel a magyar nemzet szabadsága kezdődik. És bár e napról 173 éve emlékeznek meg a magyarok, 31 éve pedig már szabadon teszik ezt, az idei már a második olyan március 15-e, amit nem lehet az elmúlt évek hagyományai szerint ünnepelni – idézte fel az államfő.
Áder János Arany János szavaival válaszolt azoknak is, akik azt kérdik: van-e mit ünnepelni egyáltalán? Segít-e rajtunk most egy 173 évvel ezelőtti történet?
Arany János tudta: a modern magyar történelem legnagyobb vállalkozása, a polgári átalakulás, csak akkor sikerülhet, ha minél többen a magukénak érzik, ha a változás kiteljesedik. Ha a szabadság mindennapi tapasztalat, ha annak értelme lesz, és ha veszélybe kerül, az emberek készek áldozatot hozni érte.

A költő válasza a kérdésre, tűz esetén oltaná-e a szomszéd házát vagy a helység távolabbi épületét, az volt: felebaráti kötelességből is oltaná azt, másodszor pedig azért, hogy a tűz ne terjedjen tovább, akár a saját házára. „Ha a magad házát meg akarod menteni, a másik házát is ótalmaznod kell”.

A veszélyben egymásra vagyunk utalva, a magunk biztonsága a többiekétől függ, egyedül nem lehet veszélyhelyzetet kezelni – hangoztatta a köztársasági elnök. Ehhez a felismeréshez azonban a forradalmak és szabadságharcok önmagukban még kevesek lehetnek. A forradalom ugyanis lehet távoli, a küzdelem azonban akkor válik személyessé, ha a baj már a mi ajtónkon kopogtat – mondta.

Orbán szerint az ápolók a honvédek örökösei

Orbán Viktor miniszterelnök rövid ünnepi videót osztott meg közösségi oldalán, valamint sajtófőnöke, Havasi Bertalan révén közleményben üzent az országnak.

Az MTI-n közzétett szöveg szerint  Orbán úgy fogalmazott: „Mi, magyarok a ránk törő ellenséges hatalmak szorításában, csatamezőkön harcolva és hőseink vesztőhelyein emlékezve sajátítottuk el azt, amit a szabadságról tudunk. Megtanultuk, hogy a szabadság nem egy ideológia, hanem vérrel szerzett jogunk, hogy használjuk nyelvünket, ápoljuk kivételes örökségünket, és a saját észjárásunk szerint rendezzük be életünket.”

A miniszterelnök szerint a 173 évvel ezelőtt történt események „ma azt üzenik nekünk, hogy közös sorsunk jobbra fordítása mindig azok kezében van, akik tudnak, akarnak és mernek is tenni a magyar nemzet felemeléséért. Ezzel a hittel és bátorsággal kell helytállnunk most is, amikor egy láthatatlan ellenség támadásának megújuló hullámaival harcolunk” – írta.

Orbán Viktor kiemelte: a ’48-as honvédek mai örökösei orvosok, ápolók, tudósok, rendvédelmi dolgozók, a fertőzés veszélye ellenére is mindennap munkába járó és hivatásukban helyt álló emberek tíz- és százezrei. Harcosok, akik fáradhatatlanul küzdik végig ezt a hosszú hadjáratot, hogy visszakaphassuk az életünket, és a vírus elvonulta után a velünk élő többi néppel együtt építsük tovább minden magyar közös otthonát, a Kárpát-medencét.

„Engedjék meg, hogy tisztelettel köszöntsem Önöket a magyar szabadság születésének napján, remélve, hogy a mostani, rendhagyó körülmények ellenére is lélekben együtt emlékezhetünk. Magyarország mindenek előtt, a Jóisten mindannyiunk fölött! Éljen a magyar szabadság, éljen a haza!” – zárta ünnepi levelét a miniszterelnök.