„Az érettségi általános vizsgakövetelmények megújításának köszönhetően a jövőben még nagyobb szerepe lehet a vizsgákon a tanulói kreativitásnak és problémamegoldó készségnek.” – olvasható a kormány február 16-i közleményében.

A Történelemtanárok Egyletének állásfoglalása szerint viszont a 2023/24-es tanévtől bevezetendő érettségi túlságosan a lexikális tudásra helyezné a hangsúlyt.

Korábban a történelemtanárokhoz hasonlóan a Magyartanárok Egyesülete is kritikákat fogalmazott meg az új érettségivel kapcsolatban, szerintük a szövegalkotási teszt helyett bevezetendő műveltségi teszt a középszintű magyarérettségin „nyolcvanéves visszalépést” jelentene az oktatásban.

A Történelemtanárok Egylete továbbá kifogásolta, hogy:

• A tervezett változtatásokról nem folyt szakmai egyeztetés.

• Az emelt szintű érettségin számos új, a kerettantervben nem található ismeretanyagot írnak elő.

  • A történetelemtanárok ezzel kapcsolatban felhívják arra is a figyelmet, hogy az emelt szintű érettségi követelményeinek megváltoztatása a közép szintű történelemoktatást is befolyásolja, mert a diákok nem 9.-10. osztályban döntenek arról, hogy miből szeretnének végül emelt szintű érettségit tenni.

• A középiskolai tanulmányokat a kerettanterv szabályozza, ezért elfogadhatatlan, hogy az érettségi követelmény kerettantervben nem szereplő tudásanyagot tartalmazzon.

• Az Egylet kifogásolja az életmódtörténet tanításának kárára való politikatörténeti témák arányának növelését a tantervben. Korábban éppen a Történelemtanárok Egylete érte el, hogy a tantervben hangsúlyosabban megjelenjen a diákok által is kedvelt életmódtörténet.
• További problémát jelenthet, hogy az új érettségi vizsga szabályozása olyan követelményeket is tartalmaz, amelyek az új tankönyvekben sem jelennek meg.
• Kérdéses, hogy a már így is túlterhelt diákok mikor fogják megtanulni a többletanyagot.
• Kifogásolják, hogy Magyarország második világháborús részvétele, a magyar holokauszt és a korai kapitalizmus története csak emelt szinten követelmény.

Levélben fordultunk a Történelemtanár Egylethez, hogy részletezzék a követelményekben és az érettségiben fennálló változások következményeit.

Repárszky Ildikó, a TTE alelnöke  kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy korábban nem szerepelhettek az emelt szintű érettségin sem olyan lexikai elemek, amelyeket nem tartalmaz a kerettanterv. Esetlegesen az esszéfeladatokban lehetett pontokat kapni a kerettantervet meghaladó tudásért, de konkrétumok megjelölése nélkül.

A TTE alelnöke azt is elmondta, hogy minden olyan témakör tanítandó, ami a kerettantervben szerepel, melynek része az összes emelt szintű témakör is, és bár a középszinten érettségizők nyilván azokra a témákra koncentrálnak jobban, amelyből érettségizni fognak, a diákok nem döntik el 11.-12. osztályig, hogy milyen szinten kívánnak érettségni. Ezért nem lehet csak középszintre felkészíteni a diákokat. (Ezért is érthetetlen, hogy az új emelt szintű követelmények miért nem szerepelnek a kerettantervben.)

Repárszky magánvéleménye, hogy „a mostani tervezett változtatásnak az az egyetlen pozitív eleme, hogy fontos témák egy része visszakerült középszintre”.

Az is probléma, hogy a hangoztatott tananyagcsökkentéssel az új szabályozás szembemegy:

„… ezek az adatok nem csak szám, meg név, meg egy-egy kifejezés, hanem ezeket értelmezni, magyarázni kell, kontextusba helyezni. Így a középszinten tanuló diák nehezebben fogja kihámozni a lényeget, amire neki szüksége van; illetve ez a helyzet a tanár dolgát nehezíti, mivel nem egységes az adatbeli elvárás és túlírtak lesznek a tankönyvek.”

További probléma, hogy a 2020-ban megjelent Nemzeti Alaptantervvel kompatibilis 9-es tankönyvben nem szerepelnek az új lexikai elemek, tehát a vadiúj könyveket megint újra kell majd írni.