Karácsony Gergely Horváth Csabával értékelte az önkormányzatok elmúlt egy évét, A Városért Egyesület szervezésében, nem sokkal azután, hogy a főváros és a kerületek képviselői a miniszterelnökséggel tárgyaltak, többek között az iparűzési adó megfelezésével járó kiesések kompenzálásáról.

Ma nem kaptak mást a kormánytól az önkormányzatok, mint ígéreteket, egy noteszt és egy tollat

A fővárosi kerületek és a fővárosi önkormányzat ma tárgyalt a miniszterelnökséggel, elsősorban, de nem kizárólag az iparűzési adó elvonás kompenzálásról, erről a Karácsony vezette a Budapesti Önkormányzati Szövetség megválasztott vezetői számoltak be.

Karácsony Gergely a szövetség elnöke elmondta, négy követelést fogalmaztak meg a budapesti önkormányzatok nevében, ezek:

1. A 25 ezer főnél kisebb településekhez hasonlóan, minden önkormányzat kapja meg azt a forrást, ami az iparűzési adó megfelezése miatt kiesett a költségvetéséből. A kormány ne tegyen különbséget állampolgár és állampolgár között, hanem automatikusan, különböző különalkuk nélkül mindenki kapja ezt meg. (Ez a főváros esetében igen borsos összeg, mivel tegnapig összesen 22 milliárd forint (12 milliárd a fővárostól, 10 pedig a kerületektől) esett így ki.)

2. Az ingyenes parkolást szüntesse meg a kormány, mivel az csak arra jó, hogy „káoszt teremtsen és az önkormányzatok számára újabb pénzügyi terheket jelentsen.
3. Azokat az egyedi kormánydöntéseket, amik „furcsa módon” csak az ellenzéki vezetésű kerületeket érintettek, és amiket a járvány alatt hozott a kormány, vonják vissza. Többek között egészségügyi intézmények felújításával kapcsolatos, korábban meghozott döntéseket vontak vissza. Minden korábban beígért forrást, amik nagyon fontos fejlesztések alapjául szolgálnak, ugyanúgy adják oda a mostani városvezetőknek, ahogy azt a korábbiak megkapták.
4. A helyreállítási alappal kapcsolatban az EU által kötelezővé tett, széles körű, érdemi és partneri egyeztetéseket kezdje meg a kormány. A kormány kihagyja az önkormányzatokat, a civilszervezeteket és a szakszervezeteket ezen folyamatok megtervezéséből, ezzel csak azt fogja elérni, hogy ezek a források később érkeznek meg.

Karácsony elmondta, hogyha megkérdezik, hogy mit kaptak ma a fővárosi kerületek és önkormányzatok a kormánytól a mai tárgyaláson, akkor csupán a szóró ajándékként kiosztott tollat és noteszt tudja felmutatni.

Ezeken kívül csak ígéreteket kaptak arra, hogy mindenkivel külön-külön le fognak ülni, de ezzel kapcsolatban nehéz jóhiszeműnek lenni, mivel a külön egyeztetés azzal járhat hogy leszalámizzák az önkormányzatokat. De ők minden egyeztetésben partnerek, mivel nem az önkormányzati intézmények, hanem Budapest fővárosa a leginkább kárvallottja az elvonásoknak.

„Természetesen Budapest a nemzet fővárosaként szolidáris mindenkivel, hiszen együtt sírunk és együtt nevetünk ebben az országban, de nagyon nem mindegy, hogy kinek mennyire kell sírnia.”

Elmondta, a mai tárgyaláson a tárgyalás folytatására szolgáló ígéreten kívül nem kaptak semmit, pedig úgy gondolják, hogy ez lett volna az a hely és pillanat, ahol igazságosan, táltáható módon lehetet volna megegyezni az önkormányzatokkal, nem egymás háta mögött. Ez a történelmi lehetőség most elszalasztódat, próbálnak jóhiszeműek lenni, de az elmúlt idők kormányzati politikája után ez nagyon nehéz.

Soproni Tamás a Budapesti Önkormányzati Szövetség társelnöke, Terézváros polgármestere hozzátette, ők ma annyit vártak, hogy a kormány azokat a politikai indíttatású intézkedéseket, amik a járvány gazdasági hatásaira még rátevődnek visszavonják. Nem tették.

„Egyeztetni hívtak és arról lett volna szó, hogy hogyan kompenzálnak minket, felelős vezetőkként nem tehettünk mást, mint eljöttünk és megtudtuk hogyan kompenzálnak: nagyjából sehogy.”

Az eddig elvont összegek nagyjából megegyeznek azzal, amit a kerület normál helyzetben a bölcsödéire, óvodáira, szociális- és egészségügyi intézményeire költ egy évben. Ezzel együtt az önkormányzatok azok, akik elsőkként ott vannak a bajba jutott emberek mellett. Egy ilyen válsághelyzetben a partnerség lenne a megfelelő kapcsolat a kormány és az önkormányzatok között azonban a kormány más utat választott:

A kormány két célra használta fel a veszélyhelyzetet, hogy kitekerje az önkormányzatok nyakát és hogy tovább hizlalja kis és nagy mészárosait.

Mást nem tudunk tenni, mint tudomásul vesszük, hogy a kormány nem áll a fővárosi nyugdíjasok, a fővárosi családosok, a fővárosi vendéglátósok és a fővárosi vállalkozó mellé, mi viszont mellettük leszünk. – mondta el Soproni.

Őrsi Gergely II. kerületi polgármester úgy fogalmazott, ők nem csak kértek, hanem kérdeztek is: Miért? Miért az önkormányzatokat, a fővárosiakat sújtják? A tárgyalásokra nem azért van szükség hogy anyagi kérdésekről beszéljenek, hanem azért mert ilyenkor az önkormányzatok szerepe felértékelődik, mivel ők vannak közvetlen kapcsolatban az emberekkel.

A teljes sajtótájékoztató itt megtekinthető:

 

„Eddig ott volt a kötél a nyakunkban, most a sámlit is kirúgták alólunk”

A miniszterelnökséggel való tárgyalásokat követő sajtótájékoztató után, Karácsony Gergely a Városért Alapítvány jubileumi 60. évértékelőjén beszélt a járványhelyzet terhelte időszakról Horváth Csabának.

A főpolgármester itt elmondta, ugyan az iparűzési adó megfelezése elsőre jól hangzik, azonban az nem éri el a kívánt vállalkozás-segítő hatást, mivel azt bevételarányosan határozzák meg. Így pont azok a vállalkozások, amiknek a bevétele lecsökkent, vagy megszűnt, kevesebbet vagy semmit sem nyertek azon, ezzel szemben pedig azok, akik a koronavírus alatt, esetlegesen annak következtében jobban tudtak teljesíteni, most növekvő bevételek mellett fizettek kevesebbet.

Hozzátette, nem biztosak abban, hogy jelen feltételek mellett túl tudják élni válságot,

„Eddig ott volt a kötél a nyakunkon, most a sámlit is kirúgták alólunk.”

-fogalmazott.

Elmondta azt is, a jelenlegi helyzet sokmindent felülírt, és ő is azon az oldalon áll, hogy most újra kell gondolni mindent, globális szinten is.

A főváros helyzetét illetően abból indultak ki, hogy ugyan a kormánnyal ezer vitája van de a város fejlesztése felül áll ezeken. Hiszen Budapest fejlődése az ország fejlődése is, minden országot és Budapestet szembeállító kommunikáció hamis. Az elmúlt egy év a járvány éve volt, és ha van olyan pillanat vagy helyzet, amikor félre kell tenni a politikai ellentéteket az egy ilyen bajban lenne.

A járvány első heteiben a kormány mintha „normálisan” kezdett volna el viselkedni, de volt egy pillanat amikor ez megváltozott, és elkezdték ráfogni a hatalomcentralizációt és az önkormányzatok kivéreztetését a koronavírus helyzetre.

„Minden autoriter rendszer a válságokat használja erre. Amikor ég a ház és ők mentenék az embereket, a kormány megérkezik és elkezdi kihordani a festményeket.”

Elmondta azt is, hogy az ellenzéket ma már nem a 2010 előtti kormányok prizmáján keresztül ítélik meg, hanem az önkormányzatok nap-mint nap végzett munkáján keresztül. A Fidesz pedig attól fél, hogy túl jól csinálják a dolgukat.

Karácsony szerint a kormány ki akarja sajátítani az oltás sikerét, ez pedig káros és életeket követel. Elmondta azt is, hogy ha hagynák, az önkormányzatok is részt tudnának venni az oltásokban, és az is fontos lenne hogy az önkormányzati cégek dolgozói is időben hozzájussanak ehhez, hogy ne kelljen az alapvető szolgáltatásokat megszüntetni.

A főpolgármester szerint a válságban kiderült, hogy a magyar államigazgatás szét lett verve. Így Mária Terézia óta, nem véletlenül létező tiszti főorvosi szolgálat, a szociális ellátó rendszer és az egészségügy is. Európában Magyarország az utolsók között áll ezek GDP arányos finanszírozásában.

Szintén nagy problémát jelent most a bizalmi deficit:

„Egy demokrácia legfontosabb erőforrása a bizalom. Az intézményekbe, a szakmákba, a választott vezetőkbe és a szakértőkbe vetett bizalom. Ez egy olyan erőforrás amit könnyű elveszíteni, de nehéz megszerezni. És most amikor maszkot kell hordani, oltást kell beadni nagyon hiányzik ez a bizalom.”

Horváth Csaba hozzátette, az felháborító amikor a kormány támogatásokról beszél, miután elvesz 100 forintot és utána arról tárgyal, hogy visszaadjon-e egyet.

Karácsony is elmondta, hogy a főváros jelenleg nettó befizető, hiszen több adót fizet a költségvetésbe, mint amennyi támogatást megkap. Ennek ellenére most nem biztosak abban, hogy novemberig ki tudják-e húzni.

Elmondta azt is, mindent megtesznek hogy a város eljusson 2022-ig, mert most két dologban bízhatunk, egyrészt abban, hogy a járvány csillapodásával az élet valamelyest visszaállhat a „normális” kerékvágásba, a gyógyfürdők, a mozik, az éttermek bevételt tudnak termelni, visszaszoknak az emberek a tömegközlekedésre.

Másrészt abban bízhatnak, hogy vagy a kormány hozzáállása változik Budapesthez, vagy kormány.

A jövő évi választás tétje az is, hogy a kormányzás az lesz-e amit a kormány mutat, vagy pedig az amit az önkormányzatok végeznek.

A teljes évértékelő itt megtekinthető: